Diósgyőr és környékének története, a városrész mondái, helyneveinek listája, tudományos adatokkal alátámasztva, térképmellékletek, középkori túraajánlat – röviden ez Várnai Judit Szilvia legújabb könyvének tartalma. Mindez azonban így még korántsem adja vissza A fehér barátok földjén című könyv lényegét. A kötetet csütörtökön, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében mutatták be. A tér érdeklődőkkel telt meg, akik részleteket ismerhettek meg a történetekből, emellett találkozhattak az íróval is, aki dedikálta könyvét. A kötetből Németh Gergely, a Fráter György Katolikus Gimnázium tanára, és Kardos Sára, a Fráter György Katolikus Gimnázium diákja olvasott fel részleteket. Az író, Várnai Judit Szilva elmondta, Diósgyőrben született, s 18 évet töltött ott. Nyelvészetből doktorált, s eredetileg is Diósgyőr volt a nyelvészeti témája, de arra gondolt, érdemes volna a városrésszel úgy is foglalkozni, hogy idegenforgalmi eredményeket is felmutasson.
– Van szárazabb rész is a könyvben, egy a 840 diósgyőri helynévből álló gyűjtemény, tudományos adatolással, de egyébként olvasmányos. Vannak benne történetek, mondák, térképmelléklet, s egy középkori túraajánlat is. Szeretnék folytatást, de most még a könyv honlapját bővítem – tette hozzá. Az írás célja egyszerű, de annál nemesebb volt, hiszen mint az író elmondta, szerette volna, ha a diósgyőriek megismerik a történeteket, a múltat, hogy tudják, milyen szép helyen élnek. Olyan helyen, ahol több érdekesség van, mint gondolnák, emellett pedig a könyv ismeretterjesztésre is tökéletesen alkalmas. A könyvbemutatóval egybekötött közönségtalálkozón részt vett Sebestyén László országgyűlési képviselő is, aki elárulta, gyűjti a Diósgyőrről szóló filmeket, kiadványokat.
– Ez a könyv Diósgyőrről szól. Turisztikai szempontból is remek alkotás, s az irodalmi, mondai környezetét is megvilágítja a városrésznek – hangsúlyozta. „A ma Miskolc városrészeként ismert Diósgyőrben, illetve közvetlen környékén a fehér barátokként is emlegetett pálos szerzeteseknek két kolostora és számos birtoka volt, így lettek ennek a könyvnek a címadói. Ittlétük nyomait a fennmaradt épületek mellett több helynév és monda is őrzi. Más nevek és történetek hajdani királyaink diósgyőri tartózkodásáról tanúskodnak, megint mások pedig például gazdálkodási formák (mint a szőlőművelés, az erdőgazdálkodás, az ipar) emlékét őrzik.
A könyv első fejezete Diósgyőr történetének fontosabb mozzanatait, korszakait az egy-egy korszakból ránk maradt vagy arra utaló helynevekből kiindulva villantja fel. A következő fejezetben Diósgyőrhöz kapcsolódó, részben közismert, részben mára elfelejtett mondákat, hagyományokat találunk. Legtöbbjük konkrét helyhez kötődik, helynevet magyaráz.
Egy-egy újabb fejezetben a magyar irodalom ismert alkotóinak a környékről szóló műveiből, illetve korabeli leírásokból olvashatunk részleteket. Ezt egy olyan túrajavaslat követi, amelynek segítségével végighaladhatunk egy elpusztult falu, Csenik (Csanyik) középkori határjárásának bükki helyszínein, a fehér barátok nyomában. A könyv alapjául szolgáló adattárban pedig a környékről összegyűjtött 840 helynév szerepel, a középkortól napjainkig. A felhasznált forrásokról a könnyebb olvashatóság érdekében hivatkozások helyett az irodalomjegyzékből lehet tájékozódni, az eligazodást pedig a mellékletben különböző korokból származó térképek segítik” – írja a kötet előszavában a szerző, Várnai Judit Szilvia.
Kiss J.
Fotó: Végh Cs.