Kriza Ákos elmondta, Miskolc a rendszerváltás nagy vesztese volt. A gyárak egymás után zártak be, az emberek tömegével költöztek el. A kitörési út keresése 10−15 éves leépülés után indult meg, addig azonban nagyon komoly problémák torlódtak fel. 2010-re Miskolcnak hatalmas, 36 milliárd forintos nettó adósságállománya halmozódott fel, nem beszélve a városi gazdasági társaságok adósságairól. A munkanélküliek száma a 2002-es szint másfélszeresére, 12 300-ra nőtt, egy leszakadó várost általánosan jellemző valamennyi probléma megmutatkozott.
− Elsősorban a gazdaság, illetve az ipar stagnálása tette kritikussá a helyzetet. Nagybefektető, mint az ezredforduló után a várost választó Bosch, nem érkezett több, csökkentek az iparűzésiadó-bevételek. A helyi cégek nem tudtak kinek beszállítani, azok a szakképzett emberek, akik Miskolcon az innovatív ipart megerősíthették volna, csapatostól hagyták el a várost. Közben alacsony iskolázottságú, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek települtek be, ami a munkaerő-piaci szerkezetben is alapvető problémákat okozott – fogalmazott a napilapnak nyilatkozva Miskolc polgármestere.
Kriza Ákos kiemelte, a város működését és jövőjét fojtogató problémák leküzdésére párhuzamosan több folyamatot kellett elindítani. Ezek egyike az adósságállomány rendezése volt, amit a kormány fokozatosan átvállalt. Munkahelyteremtő programokat kellett létrehozni azoknak, akik a segélyezésből éltek, hogy csökkenjenek a költségvetésre nehezedő terhek. Miskolcon jelenleg is sikerrel zajlanak közmunkaprogramok, amelyek időleges megoldást jelentenek ugyan, de segítik a munkába való visszatérést és komoly szocializációs hatásuk van.
A munkába való út megtalálását jelenthetik azoknak, akik olyan családból származnak, ahol a munka nem volt a hétköznapok része. Miskolc az egyetlen megyei jogú város, ahol Start-közmunkaprogram indult, több mint ezer résztvevővel − Miskolc nehézipari múltja egyértelműen kijelöli a jövőjét is. Az iparfejlesztés a gépgyártásra és az informatikára épülhet: az innováció, a tudáson alapuló gyártás és a szolgáltató vállalatok jelenthetik a város jövőjét. A fejlesztésekben nagy szerepet játszik a városvezetés stratégiai hozzáállása, együttgondolkodása a Miskolci Egyetemmel és a helyi szakértőgárdával, ami már a gazdasági mutatókban is jelentkezik. Az iparűzésiadó-bevétel 2011-hez képest 2013-ra közel egymilliárd forinttal emelkedett, ami 15 százalékos növekedést jelent, a tendencia pedig láthatóan folyatódik.
Miskolc polgármestere a Napi Gazdaságnak arról is szólt: az ipar mellett az előrelépés másik pillére a dinamikusan fejlődő turizmus lehet. Miskolc 2013-ban Észak-Magyarország második legnépszerűbb turisztikai célpontja volt Eger után. Az idelátogatók összesen több mint 1,7 milliárd forintot költöttek szállásra, az idegenforgalmi adóbevallások alapján a vendégek száma 14,4 százalékkal, míg az összes vendégéjszakák száma 12,7 százalékkal haladta meg a 2012-es eredményeket.
A gazdaságfejlesztési lehetőségeket nagymértékben javítja, hogy Miskolc − Győrhöz és Kecskeméthez hasonlóan − kiemelt fejlesztési központ státust kapott. Ez azt jelenti, hogy Miskolcot és agglomerációját az önkormányzat és a kormány közösen, meghatározott gazdaságfejlesztési stratégia mentén fejleszti. A befektetni szándékozókat a kormányzat kiemelten kezeli, gyorsított ügyintézést élveznek. A munkanélküliek száma 2010-ben 12 300 volt, de a városba érkező befektetéseknek is köszönhetően mára 3000 fővel csökkent. Az interjúban az is elhangzik: egy XXI. századi, modern város fejlődése elképzelhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése nélkül, s Miskolc ezen a téren is felvette a lépést az ország élvonalával. A Digitális Miskolc programban az idén 17 ezer miskolci, illetve a város vonzáskörzetében élő pályázó jut laptophoz.
Emellett a városban kialakul a digitális gerinchálózat, és egyre többen tapasztalhatják meg az e-ügyintézés előnyeit. A Smart City program elhozza a digitális világot a hétköznapokba, javítva az életkörülményeket, hatékonyabbá téve a várost. − A következő 5−10 év szempontjából meghatározóan fontos a japán autóipari beszállító, a Takata gyár érkezése a Déli Ipari Parkba. A világszínvonalú üzemben ezer ember kap munkát, és a számítások szerint a gyár egy-két éven belül 1,5–2,5 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt hoz majd a városnak.
A munkahelyteremtés mellett elsődleges szempont az élhető, pezsgő város kialakítása. Zajlik a közösségi közlekedést megreformáló program, ami új járműveket, teljesen felújított villamospályát, tisztább fő utcát, nagyobb zöldfelületeket eredményez. Még az idén lezárulnak azok a beruházások, amelyek a továbbiakban a turizmust fogják ösztönözni, ilyen a Diósgyőri vár újjáépítése vagy a Miskolctapolcán megépülő fürdőkomplexum. − A XXI. század kihívásainak megfelelő várost építünk. A stabilizálódáson és a kezdeti nehézségeken túljutva, 2014-re már a kibontakozás éveként tekintünk. Miskolcnak a saját lábán stabilan megálló várossá kell válnia, amely el tudja tartani, ide tudja vonzani azokat, akik egy fejlődő városban szeretnének élni – emelte ki a Napi Gazdaságnak adott interjú végén Miskolc polgármestere.
minap.hu
− Elsősorban a gazdaság, illetve az ipar stagnálása tette kritikussá a helyzetet. Nagybefektető, mint az ezredforduló után a várost választó Bosch, nem érkezett több, csökkentek az iparűzésiadó-bevételek. A helyi cégek nem tudtak kinek beszállítani, azok a szakképzett emberek, akik Miskolcon az innovatív ipart megerősíthették volna, csapatostól hagyták el a várost. Közben alacsony iskolázottságú, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek települtek be, ami a munkaerő-piaci szerkezetben is alapvető problémákat okozott – fogalmazott a napilapnak nyilatkozva Miskolc polgármestere.
Kriza Ákos kiemelte, a város működését és jövőjét fojtogató problémák leküzdésére párhuzamosan több folyamatot kellett elindítani. Ezek egyike az adósságállomány rendezése volt, amit a kormány fokozatosan átvállalt. Munkahelyteremtő programokat kellett létrehozni azoknak, akik a segélyezésből éltek, hogy csökkenjenek a költségvetésre nehezedő terhek. Miskolcon jelenleg is sikerrel zajlanak közmunkaprogramok, amelyek időleges megoldást jelentenek ugyan, de segítik a munkába való visszatérést és komoly szocializációs hatásuk van.
A munkába való út megtalálását jelenthetik azoknak, akik olyan családból származnak, ahol a munka nem volt a hétköznapok része. Miskolc az egyetlen megyei jogú város, ahol Start-közmunkaprogram indult, több mint ezer résztvevővel − Miskolc nehézipari múltja egyértelműen kijelöli a jövőjét is. Az iparfejlesztés a gépgyártásra és az informatikára épülhet: az innováció, a tudáson alapuló gyártás és a szolgáltató vállalatok jelenthetik a város jövőjét. A fejlesztésekben nagy szerepet játszik a városvezetés stratégiai hozzáállása, együttgondolkodása a Miskolci Egyetemmel és a helyi szakértőgárdával, ami már a gazdasági mutatókban is jelentkezik. Az iparűzésiadó-bevétel 2011-hez képest 2013-ra közel egymilliárd forinttal emelkedett, ami 15 százalékos növekedést jelent, a tendencia pedig láthatóan folyatódik.
Miskolc polgármestere a Napi Gazdaságnak arról is szólt: az ipar mellett az előrelépés másik pillére a dinamikusan fejlődő turizmus lehet. Miskolc 2013-ban Észak-Magyarország második legnépszerűbb turisztikai célpontja volt Eger után. Az idelátogatók összesen több mint 1,7 milliárd forintot költöttek szállásra, az idegenforgalmi adóbevallások alapján a vendégek száma 14,4 százalékkal, míg az összes vendégéjszakák száma 12,7 százalékkal haladta meg a 2012-es eredményeket.
A gazdaságfejlesztési lehetőségeket nagymértékben javítja, hogy Miskolc − Győrhöz és Kecskeméthez hasonlóan − kiemelt fejlesztési központ státust kapott. Ez azt jelenti, hogy Miskolcot és agglomerációját az önkormányzat és a kormány közösen, meghatározott gazdaságfejlesztési stratégia mentén fejleszti. A befektetni szándékozókat a kormányzat kiemelten kezeli, gyorsított ügyintézést élveznek. A munkanélküliek száma 2010-ben 12 300 volt, de a városba érkező befektetéseknek is köszönhetően mára 3000 fővel csökkent. Az interjúban az is elhangzik: egy XXI. századi, modern város fejlődése elképzelhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése nélkül, s Miskolc ezen a téren is felvette a lépést az ország élvonalával. A Digitális Miskolc programban az idén 17 ezer miskolci, illetve a város vonzáskörzetében élő pályázó jut laptophoz.
Emellett a városban kialakul a digitális gerinchálózat, és egyre többen tapasztalhatják meg az e-ügyintézés előnyeit. A Smart City program elhozza a digitális világot a hétköznapokba, javítva az életkörülményeket, hatékonyabbá téve a várost. − A következő 5−10 év szempontjából meghatározóan fontos a japán autóipari beszállító, a Takata gyár érkezése a Déli Ipari Parkba. A világszínvonalú üzemben ezer ember kap munkát, és a számítások szerint a gyár egy-két éven belül 1,5–2,5 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt hoz majd a városnak.
A munkahelyteremtés mellett elsődleges szempont az élhető, pezsgő város kialakítása. Zajlik a közösségi közlekedést megreformáló program, ami új járműveket, teljesen felújított villamospályát, tisztább fő utcát, nagyobb zöldfelületeket eredményez. Még az idén lezárulnak azok a beruházások, amelyek a továbbiakban a turizmust fogják ösztönözni, ilyen a Diósgyőri vár újjáépítése vagy a Miskolctapolcán megépülő fürdőkomplexum. − A XXI. század kihívásainak megfelelő várost építünk. A stabilizálódáson és a kezdeti nehézségeken túljutva, 2014-re már a kibontakozás éveként tekintünk. Miskolcnak a saját lábán stabilan megálló várossá kell válnia, amely el tudja tartani, ide tudja vonzani azokat, akik egy fejlődő városban szeretnének élni – emelte ki a Napi Gazdaságnak adott interjú végén Miskolc polgármestere.
minap.hu