Az Erzsébet téren előbb Petőfi Sándor „A tél halála” című versét hallgathatták meg a megemlékezők, majd Káli Sándor lépett a színpadra. Miskolc 2010-ig regnáló polgármestere többek között annak a véleményének adott hangot, hogy „az ország ebben a formájában nem jó úton jár,”, s a rendezvényen is jelét kívánják adni, hogy sokan gondolkodnak így.
Gúr Nándor, MSZP alelnöke felidézte a 12 pont néhány követelését, majd kiemelte: 1848-ban azt akarták, hogy a magyarok jobban éljenek. Annak a véleményének adott hangot, hogy most is időszerű az, amit 1848. március 15-én követeltek az akkoriak: felelős kormányt és sajtószabadságot. Április 6-ával kapcsolatban elmondta, „vízválasztó” lesz az ország életében, és mindenkinek el kell mennie szavazni.
Varga László országgyűlési képviselőjelölt emlékeztetett, az országban elsőként Miskolcon állítottak fel – „békében és egyetértésben” – egész alakos Kossuth-szobrot. – Az akkoriak értették 1848 üzenetét, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Értették, mert összekötötte őket ez a város – tette hozzá.
Nagy-Korsa Judit az ünnep kapcsán kiemelte, „akik 166 évvel ezelőtt fellázadtak, és a haza, valamint a függetlenség védelmében fegyvert fogtak, hősök voltak”. A múlttal párhuzamot vonva a képviselőjelölt úgy fogalmazott: most nem kell fegyvert ragadni, tollat fogni a kezünkbe a választásokon a változtatáshoz.
A beszédeket követően fáklyás felvonulás indult Deák Ferenc, Szemere Bertalan és Széchenyi István szobrához, majd a menet visszatért az Erzsébet térre, ahol Simon Gábor beszédével folytatódott a program. A MSZP miskolci elnöke úgy vélte: „most kell választani, most választani kell” kelet és nyugat között is. Hozzátette, eleink, a márciusi ifjak és akkori vezető politikusaink – bár sokat vitatkoztak egymással – a szabadságért küzdöttek és a Nyugatot választották.
Debreczeni József, a Demokratikus Koalíció alelnöke rövid történelmi áttekintésében az 1848 tavaszán bekövetkezett sorsfordító eseményekről, a társadalmi, gazdasági, politikai változásokról szólt, s ugyancsak a választásokon való részvételre szólított fel.
Szanyi Tibor annak a véleményének adott hangot, hogy a választáson „megfordítják Magyarország sorsát”, s május 25-én, az európai parlamenti választáson Európát is meg fogják változtatni. A márciusi ifjakról szólva kiemelte, a maroknyi fiatal akkor azért tudta megváltoztatni az ország sorsát, mert tudták, hogy Magyarország is változást akar. Április 6-ára rátérve kiemelte, „el kell menni szavazni, mert az ország sorsáról van szó”.
K. I.
Fotó: V. Cs.
Gúr Nándor, MSZP alelnöke felidézte a 12 pont néhány követelését, majd kiemelte: 1848-ban azt akarták, hogy a magyarok jobban éljenek. Annak a véleményének adott hangot, hogy most is időszerű az, amit 1848. március 15-én követeltek az akkoriak: felelős kormányt és sajtószabadságot. Április 6-ával kapcsolatban elmondta, „vízválasztó” lesz az ország életében, és mindenkinek el kell mennie szavazni.
Varga László országgyűlési képviselőjelölt emlékeztetett, az országban elsőként Miskolcon állítottak fel – „békében és egyetértésben” – egész alakos Kossuth-szobrot. – Az akkoriak értették 1848 üzenetét, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Értették, mert összekötötte őket ez a város – tette hozzá.
Nagy-Korsa Judit az ünnep kapcsán kiemelte, „akik 166 évvel ezelőtt fellázadtak, és a haza, valamint a függetlenség védelmében fegyvert fogtak, hősök voltak”. A múlttal párhuzamot vonva a képviselőjelölt úgy fogalmazott: most nem kell fegyvert ragadni, tollat fogni a kezünkbe a választásokon a változtatáshoz.
A beszédeket követően fáklyás felvonulás indult Deák Ferenc, Szemere Bertalan és Széchenyi István szobrához, majd a menet visszatért az Erzsébet térre, ahol Simon Gábor beszédével folytatódott a program. A MSZP miskolci elnöke úgy vélte: „most kell választani, most választani kell” kelet és nyugat között is. Hozzátette, eleink, a márciusi ifjak és akkori vezető politikusaink – bár sokat vitatkoztak egymással – a szabadságért küzdöttek és a Nyugatot választották.
Debreczeni József, a Demokratikus Koalíció alelnöke rövid történelmi áttekintésében az 1848 tavaszán bekövetkezett sorsfordító eseményekről, a társadalmi, gazdasági, politikai változásokról szólt, s ugyancsak a választásokon való részvételre szólított fel.
Szanyi Tibor annak a véleményének adott hangot, hogy a választáson „megfordítják Magyarország sorsát”, s május 25-én, az európai parlamenti választáson Európát is meg fogják változtatni. A márciusi ifjakról szólva kiemelte, a maroknyi fiatal akkor azért tudta megváltoztatni az ország sorsát, mert tudták, hogy Magyarország is változást akar. Április 6-ára rátérve kiemelte, „el kell menni szavazni, mert az ország sorsáról van szó”.
K. I.
Fotó: V. Cs.