A megemlékezés résztvevői – köztük Nehéz Károly önkormányzati képviselő – előbb egy, a görömbölyi római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten együtt imádkoztak Magyarországért, s hazánk jövőjéért, majd a Görömbölyi Művelődési Házban egy ünnepi műsoron vehettek részt. Itt Csöbör Katalin mondott ünnepi beszédet.

Az országgyűlési képviselőkihangsúlyozta, március 15-ének mindig, minden évben különös szépsége és különös ereje van. Ezt a szépséget nehéz történelmünk, az a 166 esztendő adja, ami elválaszt bennünket a dicső forradalomtól. De mi is történt velünk ez idő alatt? Miként játszottak idegen hatalmak függetlenségünkkel, fizikai létünkkel, szellemi egészségünkkel? Hányszor és hányan próbálták megalázni magyar nemzetünket? – tette fel a kérdést Csöbör Katalin.
– 1848. ebben a nehéz történelemben micsoda csodálatos és üde színfolt! A reformkor, a szabadságharc küzdelmei, majd a passzív ellenállás évtizedei után végleg kialakult a modern értelemben vett magyar nemzet, amelynek lábai előtt Kossuth is leborult – emelte ki az országgyűlési képviselő, hozzátéve, ehhez a nagy változáshoz nagy nemzeti egységre volt szükség. Megjegyezte, mai szemmel szinte elképzelhetetlen az a lelkesedés, amelyben a magyar nemzetet mindenki sajátjának tartotta, és a sajátjaként szerette.

A hazaszeretetről szólva Csöbör Katalin kifejtette, „az nem gyűlölet, nem nacionalizmus, hanem tiszta, magasztos, az igaz életet meghatározó érzés”. Nem sok nemzetnek adatik meg a gondviseléstől az a kisugárzás, melyre joggal lehetünk büszkék, hanem csak olyan nemzeteknek adatik meg, amelyek nagy célokat tűznek a zászlajukra.

A mai korról szólva szólt arról, hogy a 2010. óta elért eredményeket és munkát folytatni kell. Kiemelte, „együtt sok mindenre képesek vagyunk”, „ki kell tartanunk”, és „bíznunk kell egymásban”. „Rám biztosan számíthatnak!” – zárta ünnepi beszédét Csöbör Katalin.
Az ünnepi megemlékezés a görömbölyi óvodások műsorával folytatódott, majd verssel, énekkel és koncerttel folytatódott a március 15-ei megemlékezés Görömbölyön.
K. I.
Fotó: F. K. Cs.

Az országgyűlési képviselőkihangsúlyozta, március 15-ének mindig, minden évben különös szépsége és különös ereje van. Ezt a szépséget nehéz történelmünk, az a 166 esztendő adja, ami elválaszt bennünket a dicső forradalomtól. De mi is történt velünk ez idő alatt? Miként játszottak idegen hatalmak függetlenségünkkel, fizikai létünkkel, szellemi egészségünkkel? Hányszor és hányan próbálták megalázni magyar nemzetünket? – tette fel a kérdést Csöbör Katalin.
– 1848. ebben a nehéz történelemben micsoda csodálatos és üde színfolt! A reformkor, a szabadságharc küzdelmei, majd a passzív ellenállás évtizedei után végleg kialakult a modern értelemben vett magyar nemzet, amelynek lábai előtt Kossuth is leborult – emelte ki az országgyűlési képviselő, hozzátéve, ehhez a nagy változáshoz nagy nemzeti egységre volt szükség. Megjegyezte, mai szemmel szinte elképzelhetetlen az a lelkesedés, amelyben a magyar nemzetet mindenki sajátjának tartotta, és a sajátjaként szerette.

A hazaszeretetről szólva Csöbör Katalin kifejtette, „az nem gyűlölet, nem nacionalizmus, hanem tiszta, magasztos, az igaz életet meghatározó érzés”. Nem sok nemzetnek adatik meg a gondviseléstől az a kisugárzás, melyre joggal lehetünk büszkék, hanem csak olyan nemzeteknek adatik meg, amelyek nagy célokat tűznek a zászlajukra.

A mai korról szólva szólt arról, hogy a 2010. óta elért eredményeket és munkát folytatni kell. Kiemelte, „együtt sok mindenre képesek vagyunk”, „ki kell tartanunk”, és „bíznunk kell egymásban”. „Rám biztosan számíthatnak!” – zárta ünnepi beszédét Csöbör Katalin.
Az ünnepi megemlékezés a görömbölyi óvodások műsorával folytatódott, majd verssel, énekkel és koncerttel folytatódott a március 15-ei megemlékezés Görömbölyön.
K. I.
Fotó: F. K. Cs.