„Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen a clausura rebus sixtantibus elve alapján megváltoztathatja” – ezekkel a szavakkal jelentette be az Alkotmánybíróság elnöke, hogy kivételes esetekben, törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött devizahitel-szerződések.
Ilyen – kivételes eset – lehet például az, ha a szerződés fenntartása valamelyik fél érdekét lényegesen sértené, illetve az is, ha bizonyos változások, mint például a nagymértékű árfolyamváltozás, nem voltak előre láthatók. Az Alkotmánybíróság szerint azonban csak úgy lehet módosítani a szerződéseket, ha ezzel egyik fél érdekei sem sérülnek jelentősen.
„A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett” – mutatott rá Paczolay Péter, az Ab elnöke.
Józan alkut kell kötni – vélte a Híradó által megkérdezett elemző. Török Bálint szerint az érdekegyensúly azt jelenti, hogy a bankoknak, a kormánynak és a devizahiteleseknek is részt kell vállalniuk a terhekből.
„Tehát nem kizárólag a bankszektorra kellene a terheket hárítani, mint ahogy korábban egy-két felvetés erre utalt, hanem mindenki részt vehet benne. Az arányok módosulhatnak, de az érdekegyensúly fenntartása valószínűleg azt jelenti, hogy mindenki részt vállal majd” – állapította meg a, Buda-Cash Brókerház elemzője.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint az Alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi azt is, hogy a lakáscélú hitelek mellett például a gépjárművekre felvett deviza alapú hitelszerződések ügyét is kezeljék majd új törvényekkel.
„Sokkal szélesebbé is tette a kormány jogosítványait, amikor már nemcsak a jelzáloghitelekről beszélhetünk, hanem gépjárművek vagy egyéb más deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan is ugyanezeket az elvárásokat lehetne majd megfogalmazni, amikor a törvénymódosítások készülnek” – magyarázta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Ab döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit.
„Azt gondolom, hogy eddig is törekedtünk arra, hogy alkotmányos alapokon álló és lehetőleg az érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzunk. Annak tudom be, hogy a devizahitelesek aránya csökkent az országon belül, mérséklődött az ország sérülékenysége, ez ugyanakkor nem járt az érdekegyensúly felbomlásával, hiszen a gazdaság jelentős mértékben növekedni tudott 2013 végén” – emelte ki Varga Mihály.
A devizahitelek állománya a kétezres évek közepén nőtt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legtöbb magyar család svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el. Néhány éve még 750 ezer családnak volt devizahitele Magyarországon, ez azóta jelentősen csökkent.
2010 óta a kormány több lépésben is segített az adósokon. Mintegy 170 ezren éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, nagyjából ugyanennyi adóson segített az árfolyamgát lehetősége, a Nemzeti Eszközkezelőnek pedig eddig 17 ezer ingatlant vásárolt meg.
MTI
Ilyen – kivételes eset – lehet például az, ha a szerződés fenntartása valamelyik fél érdekét lényegesen sértené, illetve az is, ha bizonyos változások, mint például a nagymértékű árfolyamváltozás, nem voltak előre láthatók. Az Alkotmánybíróság szerint azonban csak úgy lehet módosítani a szerződéseket, ha ezzel egyik fél érdekei sem sérülnek jelentősen.
„A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett” – mutatott rá Paczolay Péter, az Ab elnöke.
Józan alkut kell kötni – vélte a Híradó által megkérdezett elemző. Török Bálint szerint az érdekegyensúly azt jelenti, hogy a bankoknak, a kormánynak és a devizahiteleseknek is részt kell vállalniuk a terhekből.
„Tehát nem kizárólag a bankszektorra kellene a terheket hárítani, mint ahogy korábban egy-két felvetés erre utalt, hanem mindenki részt vehet benne. Az arányok módosulhatnak, de az érdekegyensúly fenntartása valószínűleg azt jelenti, hogy mindenki részt vállal majd” – állapította meg a, Buda-Cash Brókerház elemzője.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint az Alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi azt is, hogy a lakáscélú hitelek mellett például a gépjárművekre felvett deviza alapú hitelszerződések ügyét is kezeljék majd új törvényekkel.
„Sokkal szélesebbé is tette a kormány jogosítványait, amikor már nemcsak a jelzáloghitelekről beszélhetünk, hanem gépjárművek vagy egyéb más deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan is ugyanezeket az elvárásokat lehetne majd megfogalmazni, amikor a törvénymódosítások készülnek” – magyarázta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Ab döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit.
„Azt gondolom, hogy eddig is törekedtünk arra, hogy alkotmányos alapokon álló és lehetőleg az érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzunk. Annak tudom be, hogy a devizahitelesek aránya csökkent az országon belül, mérséklődött az ország sérülékenysége, ez ugyanakkor nem járt az érdekegyensúly felbomlásával, hiszen a gazdaság jelentős mértékben növekedni tudott 2013 végén” – emelte ki Varga Mihály.
A devizahitelek állománya a kétezres évek közepén nőtt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legtöbb magyar család svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el. Néhány éve még 750 ezer családnak volt devizahitele Magyarországon, ez azóta jelentősen csökkent.
2010 óta a kormány több lépésben is segített az adósokon. Mintegy 170 ezren éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, nagyjából ugyanennyi adóson segített az árfolyamgát lehetősége, a Nemzeti Eszközkezelőnek pedig eddig 17 ezer ingatlant vásárolt meg.
MTI