Az emléknapot az MTVA miskolci származású vezető rendezője, Kázsmér Kálmán által forgatott, Herman Ottó élete című filmjének előzetese nyitotta meg, amelyet áprilisban mutatnak majd be. Ezt követően Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Sebestyén László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket.
Kriza Ákos hangsúlyozta, az is jelzi, hogy Herman Ottó mennyire kötődött Miskolchoz, hogy az volt a kívánsága itt helyezzék örök nyugalomra. Az emlékév is innen Miskolcról, Lillafüredről indul. Utolsó polihisztorunk munkásságáról Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem Földrajz Intézetének professzora tartott átfogó előadást, majd Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója tárta fel, hogyan vált a madártani kutatások elindítójává Herman Ottó. Mikita Gábor színháztörténész „Egy érzékeny tudós lélektana” címmel a tudós életútjának kevéssé ismert kulturális és színháztörténeti vonatkozásaiba avatta be a hallgatóságot. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum történésze a miskolci polgármesteri hivatal által tízezer példányban megjelentetett, Herman Ottó Emlékév, Miskolc – 2014 programfüzetet.
Beszélt arról is, hogy tucatnyi közintézmény, civil szervezet működik közre annak érdekében, hogy az emlékévben folyamatos lehetőség nyíljon Herman Ottó kiterjedt tevékenységének megismerésére. Így például előadás- és túrasorozatok, versenyek, emléknapok, koszorúzások, interaktív témanapok, és a polihisztor életútját feldolgozó kincskereső útvonalak kialakítása is szerepel a kínálatban. A szünetben tartott sajtótájékoztatón Illés Zoltán elmondta, országosan több ezer rendezvényen emlékeznek Herman Ottóra a kormány által meghirdetett emlékév alkalmából. Herman Ottó nem csak azért volt polihisztor, mert nagyon széles tudással rendelkezett több területen is, hanem mert összetetten gondolkodott, a komplexitás és a holisztikus megközelítés vezette, gondolkodása szerint minden mindennel összefügg.
A környezet és természetvédelemben pedig pontosan ez a megközelítés a lényeges. Az államtitkár szerint fontos a gazdaság fejlesztése, munkahelyek teremtése, a beruházások, jó, hogy kicsit jobban, könnyebben élünk, de mindez mit sem ér, ha nem tiszta a levegő, a víz. Fenntarthatóságra kell törekednünk, Herman Ottó pedig pontosan erre mutatott rá, már több, mint száz évvel ezelőtt is.
Illés Zoltán néhány dologra fel is hívta a figyelmet, elsőként említve a jelenleg az Evangélikus Egyház tulajdonában lévő Kis-Hunyad utcai épületet, amelyben a természettudományt oktatták hajdanán, és amely jelenleg elhanyagolt állapotban van. Mint mondta, személyesen kezdeményezi, hogy az emlékév alkalmából valahogy megtalálják a lehetőséget a revitalizálására. Fontosnak tartaná, hogy a zöld szervezetek támogatása nőjön és azt is, hogy új viszonyrendszer alakuljon ki, egyfajta zöld kamara, köztestület létrejöttével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Környezetügyi Intézeten belül megerősítették a természetvédelmi „lábat”, külön főosztályt létrehozva ezen a területen, új munkatársakkal is megerősítve.
Az első ökológusnak tekintik Herman Ottót, mondta F. Nagy Zsuzsanna, aki hámorinak vallotta magát és a Bükkhöz kötődött. A tudós harminc évesen találta meg önmagát, és jött rá, mi az életcélja, mivel akar foglalkozni, így jó példa lehet azoknak az embereknek, akik cél nélkül, kiábrándultan élnek a megyénkben és azt gondolják, már nincs min változtatniuk. Itt olyan értékek vannak karnyújtásnyira, amelyet mások csak a könyvekben látnak, a kihalófélben lévő természettudományos kíváncsiságot újra kell éleszteni, ebben is közre akarnak működni a rengeteg – és még mindig bővülő – emlékévi programmal.
Az előadásokat követően a Palota Szállóból a polihisztor legkedvesebb pihenőhelyére, a Pele lakba sétált át a vendégek többsége, ahol a Herman Ottó Múzeum szakvezetői bemutatták személyes tárgyait, szakmai munkásságának relikviáit. A kertben bemutató madárgyűrűzést tartottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának szakemberei. A magyarországi madárgyűrűzés ugyanis szintén Herman Ottó kezdeményezésére, 1908-ban indult a világon harmadikként.
H. I.
Fotó: Végh Csaba
Kriza Ákos hangsúlyozta, az is jelzi, hogy Herman Ottó mennyire kötődött Miskolchoz, hogy az volt a kívánsága itt helyezzék örök nyugalomra. Az emlékév is innen Miskolcról, Lillafüredről indul. Utolsó polihisztorunk munkásságáról Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem Földrajz Intézetének professzora tartott átfogó előadást, majd Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója tárta fel, hogyan vált a madártani kutatások elindítójává Herman Ottó. Mikita Gábor színháztörténész „Egy érzékeny tudós lélektana” címmel a tudós életútjának kevéssé ismert kulturális és színháztörténeti vonatkozásaiba avatta be a hallgatóságot. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum történésze a miskolci polgármesteri hivatal által tízezer példányban megjelentetett, Herman Ottó Emlékév, Miskolc – 2014 programfüzetet.
Beszélt arról is, hogy tucatnyi közintézmény, civil szervezet működik közre annak érdekében, hogy az emlékévben folyamatos lehetőség nyíljon Herman Ottó kiterjedt tevékenységének megismerésére. Így például előadás- és túrasorozatok, versenyek, emléknapok, koszorúzások, interaktív témanapok, és a polihisztor életútját feldolgozó kincskereső útvonalak kialakítása is szerepel a kínálatban. A szünetben tartott sajtótájékoztatón Illés Zoltán elmondta, országosan több ezer rendezvényen emlékeznek Herman Ottóra a kormány által meghirdetett emlékév alkalmából. Herman Ottó nem csak azért volt polihisztor, mert nagyon széles tudással rendelkezett több területen is, hanem mert összetetten gondolkodott, a komplexitás és a holisztikus megközelítés vezette, gondolkodása szerint minden mindennel összefügg.
A környezet és természetvédelemben pedig pontosan ez a megközelítés a lényeges. Az államtitkár szerint fontos a gazdaság fejlesztése, munkahelyek teremtése, a beruházások, jó, hogy kicsit jobban, könnyebben élünk, de mindez mit sem ér, ha nem tiszta a levegő, a víz. Fenntarthatóságra kell törekednünk, Herman Ottó pedig pontosan erre mutatott rá, már több, mint száz évvel ezelőtt is.
Illés Zoltán néhány dologra fel is hívta a figyelmet, elsőként említve a jelenleg az Evangélikus Egyház tulajdonában lévő Kis-Hunyad utcai épületet, amelyben a természettudományt oktatták hajdanán, és amely jelenleg elhanyagolt állapotban van. Mint mondta, személyesen kezdeményezi, hogy az emlékév alkalmából valahogy megtalálják a lehetőséget a revitalizálására. Fontosnak tartaná, hogy a zöld szervezetek támogatása nőjön és azt is, hogy új viszonyrendszer alakuljon ki, egyfajta zöld kamara, köztestület létrejöttével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Környezetügyi Intézeten belül megerősítették a természetvédelmi „lábat”, külön főosztályt létrehozva ezen a területen, új munkatársakkal is megerősítve.
Az első ökológusnak tekintik Herman Ottót, mondta F. Nagy Zsuzsanna, aki hámorinak vallotta magát és a Bükkhöz kötődött. A tudós harminc évesen találta meg önmagát, és jött rá, mi az életcélja, mivel akar foglalkozni, így jó példa lehet azoknak az embereknek, akik cél nélkül, kiábrándultan élnek a megyénkben és azt gondolják, már nincs min változtatniuk. Itt olyan értékek vannak karnyújtásnyira, amelyet mások csak a könyvekben látnak, a kihalófélben lévő természettudományos kíváncsiságot újra kell éleszteni, ebben is közre akarnak működni a rengeteg – és még mindig bővülő – emlékévi programmal.
Az előadásokat követően a Palota Szállóból a polihisztor legkedvesebb pihenőhelyére, a Pele lakba sétált át a vendégek többsége, ahol a Herman Ottó Múzeum szakvezetői bemutatták személyes tárgyait, szakmai munkásságának relikviáit. A kertben bemutató madárgyűrűzést tartottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának szakemberei. A magyarországi madárgyűrűzés ugyanis szintén Herman Ottó kezdeményezésére, 1908-ban indult a világon harmadikként.
H. I.
Fotó: Végh Csaba