Biszku Béla a keddi tárgyaláson nem akart vallomást tenni, ezért 2012-es vallomását olvasták fel. Eszerint nem ismeri el a vádat, azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt. "Ártatlan vagyok" - mondta korábban egy kihallgatáson. A hallgatóságból többen is szidalmazták Biszkut, valaki azt kiabálta neki, hogy "háborús bűnös", másvalaki azt, hogy "népirtó gyilkos".
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat.
A vád szerint karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A vád szerint a Kádár János vezette párt- és államvezetés - közöttük a vádlott - 1956. december elejére elhatározta, ha kell, fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és kíméletlenül leszámol a polgári lakosság demonstrációival. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki, és a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, ami a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették.
atv.hu
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat.
A vád szerint karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A vád szerint a Kádár János vezette párt- és államvezetés - közöttük a vádlott - 1956. december elejére elhatározta, ha kell, fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és kíméletlenül leszámol a polgári lakosság demonstrációival. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki, és a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, ami a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették.
atv.hu