Az „Árvízi modellezés és mentést támogató logisztikai rendszer kiépítése” című projekt még 2012 áprilisában indult, magyar és szlovák intézmények munkatársainak bevonásával – ezt azért is fontos kiemelni, mert mint tudjuk, felszíni és felszín alatti vizeink igen gyakran országhatárokat is átlépnek, a szlovák és a magyar oldal adatbázisai, nevezéktana, módszertana, tartalmi jellemzői azonban gyakran nehezen egyeztethetők össze. A pályázat egyik célja ezért is volt az, hogy ezeket a kötelező harmonizációs lépéseket megtegyék, és az EU-s direktíváknak megfelelő, tartalmi és formai szempontból egyaránt egységesített adatbázist hozzanak létre.
A harmonizációt követően aztán a projekt résztvevői elkészítették és integrálták az árvizek kiterjedési modelljeit. Mint Dobos Endre projektvezető is hangsúlyozta, a modellek segítségével percre pontosan (!) megbecsülhető a gátszakadások után a kiömlött víztömeg terjedési iránya és sebessége, a vízmélység, víztömeg, valamint a víz által érintett elöntés alá kerülő területeken található infrastruktúra. Ezek az adatok szükségesek a károk becslésére, a védeni kívánt területek meghatározására, a menteni kívánt objektumok, illetve lakosságszám és összetétel meghatározása, valamint a védekezéshez és a mentéshez felhasználható infrastruktúra (útvonalak, épületek stb.) felmérése.
– A rendszer képes arra, hogy – bármilyen ponton meghatározva a gátszakadás helyét – időben tudja modellezni, hogyan önti el az árvíz a területet, az objektumokat, hány embert és milyen infrastruktúrát veszélyeztet, valamint milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy ezt kezelni tudjuk, a lehető legkisebb károk mellett – emelte ki.
Az adatok alapján a védekezés logisztikája is optimalizálható, melyre – egy újabb lépésben – logisztikai segédprogramot fejlesztettek ki, mely a katasztrófavédelem munkáját segíti. Mint Szent-Királyi László alezredes, a Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője ismertette, a segédprogram nagy segítséget nyújt többek között olyan kérdésekben, hogy hová helyezzék a depóniákat, merre tudnak felvonulni a katasztrófavédelmi erők, mely városrészeket öntött el az árvíz, és hány fő van veszélyben.
– Ilyen helyzetekben sokszor az idővel futunk versenyt. S azzal, hogy a rendszer segítségével időt nyerünk, életet és értéket is mentünk – hangsúlyozta a kirendeltség-vezető.
Az idén márciusban lezáruló projekt résztvevője volt a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézete mellett a Kassai Műszaki Egyetem és a Kassai Polgárvédelmi Egyetem. Szintén partner volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Dr. Cholnoky Környezetgazdálkodási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A kétéves projekt közel 330 ezer eurós támogatásban részesült.
A projekt célterülete a Hernád és a Bódva B.-A.-Z. megyére és Kassa megyére eső területének egységes árvízi védekezését támogató információs rendszerének kialakítása volt. Az eredményeket aztán kiterjesztették a konzorcium által már korábban fejlesztett adatbázisokra is, így az Ipolyra és a Bodrogköz határon átnyúló területeire is. Az adatbázis azonban többcélú, így nemcsak az árvízi modellezés céljait szolgálja, hanem bármilyen közös, kétoldalú területfejlesztési, környezeti modellezési célú munkának is alapja lehet.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.
A harmonizációt követően aztán a projekt résztvevői elkészítették és integrálták az árvizek kiterjedési modelljeit. Mint Dobos Endre projektvezető is hangsúlyozta, a modellek segítségével percre pontosan (!) megbecsülhető a gátszakadások után a kiömlött víztömeg terjedési iránya és sebessége, a vízmélység, víztömeg, valamint a víz által érintett elöntés alá kerülő területeken található infrastruktúra. Ezek az adatok szükségesek a károk becslésére, a védeni kívánt területek meghatározására, a menteni kívánt objektumok, illetve lakosságszám és összetétel meghatározása, valamint a védekezéshez és a mentéshez felhasználható infrastruktúra (útvonalak, épületek stb.) felmérése.
– A rendszer képes arra, hogy – bármilyen ponton meghatározva a gátszakadás helyét – időben tudja modellezni, hogyan önti el az árvíz a területet, az objektumokat, hány embert és milyen infrastruktúrát veszélyeztet, valamint milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy ezt kezelni tudjuk, a lehető legkisebb károk mellett – emelte ki.
Az adatok alapján a védekezés logisztikája is optimalizálható, melyre – egy újabb lépésben – logisztikai segédprogramot fejlesztettek ki, mely a katasztrófavédelem munkáját segíti. Mint Szent-Királyi László alezredes, a Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője ismertette, a segédprogram nagy segítséget nyújt többek között olyan kérdésekben, hogy hová helyezzék a depóniákat, merre tudnak felvonulni a katasztrófavédelmi erők, mely városrészeket öntött el az árvíz, és hány fő van veszélyben.
– Ilyen helyzetekben sokszor az idővel futunk versenyt. S azzal, hogy a rendszer segítségével időt nyerünk, életet és értéket is mentünk – hangsúlyozta a kirendeltség-vezető.
Az idén márciusban lezáruló projekt résztvevője volt a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézete mellett a Kassai Műszaki Egyetem és a Kassai Polgárvédelmi Egyetem. Szintén partner volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Dr. Cholnoky Környezetgazdálkodási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A kétéves projekt közel 330 ezer eurós támogatásban részesült.
A projekt célterülete a Hernád és a Bódva B.-A.-Z. megyére és Kassa megyére eső területének egységes árvízi védekezését támogató információs rendszerének kialakítása volt. Az eredményeket aztán kiterjesztették a konzorcium által már korábban fejlesztett adatbázisokra is, így az Ipolyra és a Bodrogköz határon átnyúló területeire is. Az adatbázis azonban többcélú, így nemcsak az árvízi modellezés céljait szolgálja, hanem bármilyen közös, kétoldalú területfejlesztési, környezeti modellezési célú munkának is alapja lehet.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.