Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében megköszönte a városvezetésnek, hogy helyet biztosított a konferencia számára, hiszen a Nyilas Misi Házban jelenleg is több program fut, így „kiszorultak” otthonukból. Tavaly is mintegy 8 ezer regisztrált résztvevővel valósultak meg programjaik, így elmondható: pezsgő Miskolc és a megye civil élete.
A kuratóriumi elnök ismertette, a „Partnerség erősítése a 2014–20. között megvalósuló fejlesztésekben” című konferenciát a Nyilas Misi Alapítvány, a B.-A.-Z. Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, valamint a Széchenyi Programiroda szervezte. A konferencia célja, hogy tájékoztatást adjon a civil szervezetek, egyházak, illetve e társadalmi szereplőkkel partnerséget építő önkormányzatok, intézmények, vállalkozások számára a 2014–20. közötti időszak fejlesztési céljairól és a várható intézkedésekről, az Európai Uniós források felhasználásáról.
– A megbeszélés lényege tehát egyfajta társadalmi egyeztetés a fejlesztésekről – tette hozzá Szabó Sándor, aki ismertette, a tervezési folyamatot már az elejétől végigkísérték, és mint a kuratóriumi elnök is kiemelte, a civilek javaslatait is beépítették a megye és a város fejlesztési dokumentumaiba. Feladatuk ugyanakkor az is, hogy a megyei Civil Információs Centrum cím birtokosaként átadják a tervezési folyamatokhoz tartozó információkat a civil szervezetek számára. Ezért is szerveztek korábban információs napokat és képzéseket, és ezért várták az érdeklődő egyesületek, alapítványok képviselőit, valamint szakelőadókat és „helyi szinten kompetenciával bíró szakembereket és politikusokat” a szerdai konferenciára.
A kuratóriumi elnök a 2014–20. közötti időszak fejlesztései kapcsán kiemelte, a partnerség elvének érvényesülnie kell továbbra is, ugyanakkor a civil szervezetek nemcsak partnerként érdekeltek a fejlesztésekben, hanem potenciális kedvezményezettekként is.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő is kiemelte, hogy az időszak tervezésének „minden mérföldkövét társadalmi egyeztetés kíséri”. Hozzátette, a civil szektor és a döntéshozók kapcsolatának „kölcsönös bizalomra kell épülnie”.
– Meggyőződésem, hogy a 2010-ben megkezdett út helyes, mert az Alaptörvény – az Európai Alapjogi Chartával összhangban – kiterjeszti a korábbi alkotmányban szavatolt polgárjogokat olyan területekre is, amelyekre a korábbi szabályozás nem tért ki. Ilyen például az egészséges környezethez való jog – ismertette az országgyűlési képviselő.
Csöbör Katalin hangsúlyozta azt is, hogy a civil társadalom véleménye nagyon sokat jelent a döntéshozatalban.
– A jövőben a kormányzat még nagyobb szerepet szán a civileknek, az egyesületeknek, civil szervezeteknek. Bízunk benne, hogy helyi szinten, a városi és a megyei vezetés is a kormányzat politikáját fogja folytatni – emelte ki.
Sebestyén László országgyűlési képviselő kiemelte, „úgy indulhatunk neki a 2014–20. közötti ciklusnak, hogy a források valóban a felzárkóztatást és a fejlődést, nem pedig az ország működéséhez szükséges anyagi eszközök pótlását fogják szolgálni”. Szólt az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhető sikerekről is, köztük megemlítve, hogy az egyházak, a civilek is „szerepvállalásukhoz méltó finanszírozást kaptak”.
Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi pénzügyi ciklusban a teljes keretet tekintve a megye közel 380 milliárd forintot hívhatott le – ezzel Budapest után a legtöbb forráshoz juthatott. A következő időszakról szólva kiemelte, a tervezés a döntéshozók oldalán azzal a feladattal jár, hogy kialakítsák azokat a kereteket, melyek révén az ország 2014–20. között képes lesz betölteni küldetését: közép-európai országként Európa fejlődésének és versenyképességének meghatározó szereplője legyen.
– A források lehívásához olyan rendszert kell kialakítani, amelyik képes arra, hogy az európai forrásokat ne elköltsük, hanem közvetlenül az ország gyarapítására fordíthassuk – emelte ki az országgyűlési képviselő.
Kriza Ákos polgármester a városfejlesztési célokról szólva kiemelte, ahhoz, hogy „múltunkhoz méltó legyen a jövőnk, a legszélesebb körű egyeztetés szükséges”. Erre azért is van szükség, hogy „mindannyian magunknak érezzük, s így tudjuk elérni azt a jövőképet, amit felvázoltunk”. A polgármester ismertette, a fejlesztési periódus tervezési folyamatát már régen elkezdték, és a különböző szakmai szervezetekkel együttműködve nagyon részletes és széleskörű anyag jött létre, mely Miskolc meglévő értékeire épít.
– Abban mindannyian egyetértettünk, hogy ilyen lehetőségekkel rendelkező város nem nagyon van Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetőségeket ki tudjuk használni, széleskörű konszenzust kell teremteni a felek között – emelte ki Kriza Ákos. A polgármester szólt arról is, hogy meghatározták azt, hol kell fejleszteni az ipart, hol a turisztikát, és hol a sportügyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztést.
– Számítunk a civilekre, tegyenek javaslatokat, véleményezzék az eddig elvégzett munkát! – zárta szavait Miskolc polgármestere.
K. I.
Fotó: J. Á.
A kuratóriumi elnök ismertette, a „Partnerség erősítése a 2014–20. között megvalósuló fejlesztésekben” című konferenciát a Nyilas Misi Alapítvány, a B.-A.-Z. Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, valamint a Széchenyi Programiroda szervezte. A konferencia célja, hogy tájékoztatást adjon a civil szervezetek, egyházak, illetve e társadalmi szereplőkkel partnerséget építő önkormányzatok, intézmények, vállalkozások számára a 2014–20. közötti időszak fejlesztési céljairól és a várható intézkedésekről, az Európai Uniós források felhasználásáról.
– A megbeszélés lényege tehát egyfajta társadalmi egyeztetés a fejlesztésekről – tette hozzá Szabó Sándor, aki ismertette, a tervezési folyamatot már az elejétől végigkísérték, és mint a kuratóriumi elnök is kiemelte, a civilek javaslatait is beépítették a megye és a város fejlesztési dokumentumaiba. Feladatuk ugyanakkor az is, hogy a megyei Civil Információs Centrum cím birtokosaként átadják a tervezési folyamatokhoz tartozó információkat a civil szervezetek számára. Ezért is szerveztek korábban információs napokat és képzéseket, és ezért várták az érdeklődő egyesületek, alapítványok képviselőit, valamint szakelőadókat és „helyi szinten kompetenciával bíró szakembereket és politikusokat” a szerdai konferenciára.
A kuratóriumi elnök a 2014–20. közötti időszak fejlesztései kapcsán kiemelte, a partnerség elvének érvényesülnie kell továbbra is, ugyanakkor a civil szervezetek nemcsak partnerként érdekeltek a fejlesztésekben, hanem potenciális kedvezményezettekként is.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő is kiemelte, hogy az időszak tervezésének „minden mérföldkövét társadalmi egyeztetés kíséri”. Hozzátette, a civil szektor és a döntéshozók kapcsolatának „kölcsönös bizalomra kell épülnie”.– Meggyőződésem, hogy a 2010-ben megkezdett út helyes, mert az Alaptörvény – az Európai Alapjogi Chartával összhangban – kiterjeszti a korábbi alkotmányban szavatolt polgárjogokat olyan területekre is, amelyekre a korábbi szabályozás nem tért ki. Ilyen például az egészséges környezethez való jog – ismertette az országgyűlési képviselő.
Csöbör Katalin hangsúlyozta azt is, hogy a civil társadalom véleménye nagyon sokat jelent a döntéshozatalban.
– A jövőben a kormányzat még nagyobb szerepet szán a civileknek, az egyesületeknek, civil szervezeteknek. Bízunk benne, hogy helyi szinten, a városi és a megyei vezetés is a kormányzat politikáját fogja folytatni – emelte ki.
Sebestyén László országgyűlési képviselő kiemelte, „úgy indulhatunk neki a 2014–20. közötti ciklusnak, hogy a források valóban a felzárkóztatást és a fejlődést, nem pedig az ország működéséhez szükséges anyagi eszközök pótlását fogják szolgálni”. Szólt az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhető sikerekről is, köztük megemlítve, hogy az egyházak, a civilek is „szerepvállalásukhoz méltó finanszírozást kaptak”.Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi pénzügyi ciklusban a teljes keretet tekintve a megye közel 380 milliárd forintot hívhatott le – ezzel Budapest után a legtöbb forráshoz juthatott. A következő időszakról szólva kiemelte, a tervezés a döntéshozók oldalán azzal a feladattal jár, hogy kialakítsák azokat a kereteket, melyek révén az ország 2014–20. között képes lesz betölteni küldetését: közép-európai országként Európa fejlődésének és versenyképességének meghatározó szereplője legyen.
– A források lehívásához olyan rendszert kell kialakítani, amelyik képes arra, hogy az európai forrásokat ne elköltsük, hanem közvetlenül az ország gyarapítására fordíthassuk – emelte ki az országgyűlési képviselő.
Kriza Ákos polgármester a városfejlesztési célokról szólva kiemelte, ahhoz, hogy „múltunkhoz méltó legyen a jövőnk, a legszélesebb körű egyeztetés szükséges”. Erre azért is van szükség, hogy „mindannyian magunknak érezzük, s így tudjuk elérni azt a jövőképet, amit felvázoltunk”. A polgármester ismertette, a fejlesztési periódus tervezési folyamatát már régen elkezdték, és a különböző szakmai szervezetekkel együttműködve nagyon részletes és széleskörű anyag jött létre, mely Miskolc meglévő értékeire épít.
– Abban mindannyian egyetértettünk, hogy ilyen lehetőségekkel rendelkező város nem nagyon van Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetőségeket ki tudjuk használni, széleskörű konszenzust kell teremteni a felek között – emelte ki Kriza Ákos. A polgármester szólt arról is, hogy meghatározták azt, hol kell fejleszteni az ipart, hol a turisztikát, és hol a sportügyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztést.
– Számítunk a civilekre, tegyenek javaslatokat, véleményezzék az eddig elvégzett munkát! – zárta szavait Miskolc polgármestere.
K. I.
Fotó: J. Á.