Ugrás a tartalomra

A német gazdaságban bízhatnak a magyar exportőrök

Létrehozva
Az elmúlt két év visszafogott teljesítménye után 2014-ben már felgyorsulhat a német gazdaság növekedésének üteme, elsősorban az eurózóna gazdasági fellendülése és a hazai piac felpörgése miatt, amiből a magyar cégek is profitálhatnak – áll az Atradius Hitelbiztosító előrejelzésében. A hitelbiztosító azonban arra is figyelmeztet, hogy a piaci helyzet továbbra is ingatag, így a cégek kellő körültekintést tanúsítsanak lehetséges üzleti partnereik iránt.
Bár az elmúlt három évben Európa legnagyobb gazdasága, a német gazdaság folyamatosan tudott növekedni, utoljára csak a 2011-es 3,3 százalékos bővülés volt figyelemre méltó. Az ezt követő két évben már jóval kisebb mértékben növekedett Németország gazdasági teljesítménye: 2012-ben 0,7 százalékos, míg 2013-ban 0,4 százalékos volt a növekedés.

2014 azonban fordulópont lehet, ugyanis mintegy 1,8 százalékkal növekedhet a német GDP, áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A hitelbiztosító szerint ennek háttérében leginkább az áll majd, hogy az eurózóna országainak gazdasága is kezd magára találni; 2014-ben az átlagos növekedés 1 százalék körül várható. Emellett illetve a hazai piacon is mintegy 1,3 százalékkal növekvő fogyasztói igényekkel lehet számolni, de az Atradius szerint az Európán kívüli exportpiacokban is számottevő potenciál lakozik.

Ugyan a német ipari termelés volumene 2013-ban stagnált, de 2014-re már 3,3, míg 2015-re újabb 3 százalékos bővülést vár az Atradius, leginkább az eurózóna gazdaságában várható élénkülés miatt. A hitelbiztosító előrejelzése különösen az autó- és gépipari beruházások területén számít kiemelkedő növekedésre: 2014-ben 4,8, míg 2015-ben 5,8 százalékra.

A fejlődés a magyar gazdaságra is érezhető hatással lesz, hiszen Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere: 2013-ban a teljes hazai export értékének 26 százaléka irányult Németországba, míg a hazai import 25 százalékát tették ki német termékek. Emellett a Németországba irányuló exportunk mintegy 31 százalékát tették ki a járművek, illetve gépipari berendezések és termékek, azaz a leginkább az ezen a területen működő magyar vállalkozások bízhatnak a német fellendülés kedvező hatásában.

„Németország már régóta Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere, azonban tavaly az országba irányuló magyar export értéke kétévnyi stagnálás után növekedett, ami bizakodásra adhat okot a hazai vállalkozások számára. Leginkább a jármű-, gép-, illetve újabban az építőipari cégek lehetnek a német fellendülés haszonélvezői” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. 2013-ban a Németországba irányuló magyar export érteke először a történelem folyamán meghaladta a 20 milliárd eurót, és az előző évhez képest 5,5 százalékos bővülést mutatva elérte a 21,1 milliárd euró.

Ugyanakkor a gyors gazdasági bővülés nem jelent feltétlenül kiszámíthatóságot és stabilitást céges szinten; a növekedés több európai piacon még mindig ingatag lábakon áll, és könnyen átfordulhat stagnálásba, vagy hanyatlásba. A helyzet törékenységét, illetve a piaci veszélyeket jól példázza, hogy ugyan az elmúlt években egyre kevesebb a fizetésképtelenségi eljárás indult Németországban, azonban idén ez a folyamat megtorpanni látszik, állítja Vanek Balázs.

A hitelbiztosító adatai szerint a német fizetésképtelenségi eljárások száma az elmúlt években 2009-ben tetőzött 32 687 darabszámmal, amely 2013-ra 25 995-re zsugorodott. Azonban 2014-ben még mindig minimum 25 900 eljárásra számít a hitelbiztosító, ami a korábbi évek egymást követő 6-8 százalékos csökkenéséhez képest stagnálást jelez.

Az országigazgató szerint a magyar cégeknek még a stabilnak mondható német piacon is minden lehetséges kockázatra érdemes felkészülniük. Ugyanakkor a hitelbiztosító adatai szerint a magyar vállalkozások még nemzetközi szinten is rendkívül magas arányban alkalmazzák a halasztott fizetést: a vállalatközi külkereskedelmi forgalmuk 80,8 százalékát utólagos fizetéssel bonyolították. Ez a szám a 2013-as Atradius Fizetési Szokások Barométerében régiós rekordot jelentett. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar cégek által külföldi partnerek felé kiszámlázott teljes összeg 17,8 százaléka késve érkezett a szállítókhoz.

„Ilyen gazdasági környezetben mindenképpen kellő körültekintést kell tanúsítaniuk a magyar cégeknek, nemcsak az új vagy potenciális üzleti partnereikkel, hanem a meglévőkkel szemben is. Nyugat-Európában nemcsak a céginformáció, vagy előzetes hitelbiztosítási-limit megállapítása számít elterjedt védekezési eszköznek a kockázatok ellen, hanem ismeretlen partner esetén a készpénzes, vagy azonnali fizetés is” – hívja fel a figyelmet az országigazgató.

minap.hu