– Nincs olyan üzenete a húsvétnak, amiben ne lenne benne a remény! Nagypéntek környékén mindenkinek, a tanítványoknak és a meggyógyítottaknak is egy gondolatuk volt: aki másokon segített, az magára maradt. Ám harmadnapra megtudták, nem így történt: nem a halál győzött, hanem az élet!
A máig élő tavaszi népszokások mindig keveredtek a húsvéttal, hiszen van egy közös gondolatuk: az újbóli, örökkön tartó megújulásé. És a lényeg éppen ez: a múlandóból az örökkévalóba lépünk. Minden embernek, a hívőknek is elvont és távoli az örök élet, ugyanúgy hordozzuk magunkban ezzel kapcsolatban a kétségeinket, kérdéseinket, mint egykor a tanítványok. Húsvétkor megérkezik erre az Úristen válasza, megmutatja, hogy aki szent, tiszta, igaz, azt nem hagyja a halottak közt, az feltámad az örök életre.
Az utolsó Kálvin-évben, halálának 550. évfordulóján arról is szólnunk kell húsvétkor, hogy lám, az alapigazságok, amiket megfogalmazott, élnek, aktuálisak. Ez is erősíti tudásunkat: a Szentírás mindenekfelett. Az ember máig nem tudott ettől jobbat és igazabbat.
Balajthy József, miskolc-felsővárosi református lelkész
Legyünk valódi tanúk!
– Ebben az évben arra kértem gyülekezetünk tagjait, hogy a Nagyhéten próbálják meg magukat függetleníteni attól, amit látnak. Hiszen a húsvéti közeget a mai ember számára a templom, a lelkész, az orgona, a közös éneklés jelenti. De ami 2000 éve történt, az nem templomi esemény volt.
Ha most történnének az események, akkor azt valaki rögzítené, és utána arról folyna a vita, hogy vágott vagy vágatlan a videó, orvoshoz küldenék a meggyógyítottakat. Akkor nem voltak meg ezek a lehetőségek, de hasonló kétkedéssel fogadták az emberek a híreket.
Miért van szükség arra, hogy megpróbáljunk visszatérni a valódi, egykori eseményekig? Mert igazán így találkozhatunk a húsvéttal.
Hogy ki volt Jézus, arra igen eltérő választ adnak az emberek. Õ azt mondta magáról: Isten fia, aki azért jött, hogy megmutassa, lehetne együtt, szeretetben más világot építeni. Húsvét hajnala, feltámadása igazolta minden szavat. Nekünk is ide kell hát visszatérni, így lehetünk valódi tanúk, és így megerősödve foglalhatunk állást.
Sándor Frigyes, miskolc-belvárosi evangélikus lelkész
Jézus a feltámadás és az élet!
A mai sikeres világ hirdeti: „Élvezd az életet!”. De annak, aki elveszítette a munkahelyét, aki adósságcsapdában vergődik, aki műtét előtt áll, aki gyászol, vajon mit mond ez a mondat? Õ hogyan élvezze az életet? Vagy aki halálos beteg, vagy csak egyszerűen nem sikerülnek a dolgai. Remény nélkül, testi, lelki fájdalmakat hordozva lehet-e valaki boldog? Csak akinek van hite, reménye, csak az talál rá a szenvedésben is az Istenre.
A feltámadással életünk legfontosabb kapcsolata, az Istennel való kapcsolat állt helyre. Jézus azért jött el a földre, azért tanított, azért szenvedett, halt meg és támadt föl, hogy reményt és jövőt adjon a nehéz helyzetben lévő embereknek. Ez húsvét öröme: „Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.” Jézus pedig így szólt: „Békesség nektek!”
Az élő Krisztusról tanúságot tevő, szép életünk legyen elgondolkodtató mások számára, és döbbenjen rá a világ, hogy Jézus Krisztus „a feltámadás és az élet”!
Mindenkinek örömteli, szeretetteljes húsvétot kívánok:
Palánki Ferenc, püspök
Krisztus a tiszta szeretet!
– Ebben az évben a feltámadás számomra a hit alátámasztója, reményünk megnövelője, szeretetünk tökéletesítője. Jézus feltámadása a szeretetből fakadó élet bizonyossága, és ez felelősségteljes folytatásra kötelez minket: egymás közötti szeretetre.
Most kivételesen több mint egymilliárd keresztény egyszerre ünnepli húsvét szent napját, ukránok és oroszok, koptok, szír keresztények és amerikaiak. Fiának feltámadása által bennünket is új életre hív meg az emberszerető Isten, ennek megélése lényünk legmélyén alakíthat át bennünket. Egy bizonyos fokig magunktól is tudnánk szeretni, de a szeretet tökéletességére a feltámadott Krisztus kegyelméből juthatunk el – mert ő maga a tiszta szeretet. Õbenne kapunk új életet, és mint kis palánták benne akarunk most meggyökerezni.
Jézus húsvéti ajándéka ez a béke, az igazságosság, az élet és az öröm. Én ezt kívánom a város és a megye minden lakójának, azzal a sajátos köszöntéssel, amit egyházunk e naptól negyven napon át használ. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Oroszt Atanáz, görög-katolikus püspök, exarcha
minap.hu
Nyitóképünk illusztráció
A máig élő tavaszi népszokások mindig keveredtek a húsvéttal, hiszen van egy közös gondolatuk: az újbóli, örökkön tartó megújulásé. És a lényeg éppen ez: a múlandóból az örökkévalóba lépünk. Minden embernek, a hívőknek is elvont és távoli az örök élet, ugyanúgy hordozzuk magunkban ezzel kapcsolatban a kétségeinket, kérdéseinket, mint egykor a tanítványok. Húsvétkor megérkezik erre az Úristen válasza, megmutatja, hogy aki szent, tiszta, igaz, azt nem hagyja a halottak közt, az feltámad az örök életre.Az utolsó Kálvin-évben, halálának 550. évfordulóján arról is szólnunk kell húsvétkor, hogy lám, az alapigazságok, amiket megfogalmazott, élnek, aktuálisak. Ez is erősíti tudásunkat: a Szentírás mindenekfelett. Az ember máig nem tudott ettől jobbat és igazabbat.
Balajthy József, miskolc-felsővárosi református lelkész
Legyünk valódi tanúk!
– Ebben az évben arra kértem gyülekezetünk tagjait, hogy a Nagyhéten próbálják meg magukat függetleníteni attól, amit látnak. Hiszen a húsvéti közeget a mai ember számára a templom, a lelkész, az orgona, a közös éneklés jelenti. De ami 2000 éve történt, az nem templomi esemény volt.
Ha most történnének az események, akkor azt valaki rögzítené, és utána arról folyna a vita, hogy vágott vagy vágatlan a videó, orvoshoz küldenék a meggyógyítottakat. Akkor nem voltak meg ezek a lehetőségek, de hasonló kétkedéssel fogadták az emberek a híreket.
Miért van szükség arra, hogy megpróbáljunk visszatérni a valódi, egykori eseményekig? Mert igazán így találkozhatunk a húsvéttal.Hogy ki volt Jézus, arra igen eltérő választ adnak az emberek. Õ azt mondta magáról: Isten fia, aki azért jött, hogy megmutassa, lehetne együtt, szeretetben más világot építeni. Húsvét hajnala, feltámadása igazolta minden szavat. Nekünk is ide kell hát visszatérni, így lehetünk valódi tanúk, és így megerősödve foglalhatunk állást.
Sándor Frigyes, miskolc-belvárosi evangélikus lelkész
Jézus a feltámadás és az élet!
A mai sikeres világ hirdeti: „Élvezd az életet!”. De annak, aki elveszítette a munkahelyét, aki adósságcsapdában vergődik, aki műtét előtt áll, aki gyászol, vajon mit mond ez a mondat? Õ hogyan élvezze az életet? Vagy aki halálos beteg, vagy csak egyszerűen nem sikerülnek a dolgai. Remény nélkül, testi, lelki fájdalmakat hordozva lehet-e valaki boldog? Csak akinek van hite, reménye, csak az talál rá a szenvedésben is az Istenre.
A feltámadással életünk legfontosabb kapcsolata, az Istennel való kapcsolat állt helyre. Jézus azért jött el a földre, azért tanított, azért szenvedett, halt meg és támadt föl, hogy reményt és jövőt adjon a nehéz helyzetben lévő embereknek. Ez húsvét öröme: „Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.” Jézus pedig így szólt: „Békesség nektek!”Az élő Krisztusról tanúságot tevő, szép életünk legyen elgondolkodtató mások számára, és döbbenjen rá a világ, hogy Jézus Krisztus „a feltámadás és az élet”!
Mindenkinek örömteli, szeretetteljes húsvétot kívánok:
Palánki Ferenc, püspök
Krisztus a tiszta szeretet!
– Ebben az évben a feltámadás számomra a hit alátámasztója, reményünk megnövelője, szeretetünk tökéletesítője. Jézus feltámadása a szeretetből fakadó élet bizonyossága, és ez felelősségteljes folytatásra kötelez minket: egymás közötti szeretetre.
Most kivételesen több mint egymilliárd keresztény egyszerre ünnepli húsvét szent napját, ukránok és oroszok, koptok, szír keresztények és amerikaiak. Fiának feltámadása által bennünket is új életre hív meg az emberszerető Isten, ennek megélése lényünk legmélyén alakíthat át bennünket. Egy bizonyos fokig magunktól is tudnánk szeretni, de a szeretet tökéletességére a feltámadott Krisztus kegyelméből juthatunk el – mert ő maga a tiszta szeretet. Õbenne kapunk új életet, és mint kis palánták benne akarunk most meggyökerezni.Jézus húsvéti ajándéka ez a béke, az igazságosság, az élet és az öröm. Én ezt kívánom a város és a megye minden lakójának, azzal a sajátos köszöntéssel, amit egyházunk e naptól negyven napon át használ. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Oroszt Atanáz, görög-katolikus püspök, exarcha
minap.hu
Nyitóképünk illusztráció