A szezonnyitón nem csak a teljes magyar élmezőny vett részt, hanem rajthoz álltak a horvát, illetve román válogatott sportolók is.
Három nap alatt mind a négy világbajnoki számot lebonyolították. A miskolci, korábban Európa-bajnoki címet szerző Kovács Attila Gábor is indult valamennyiben, bár az első nap délutánján megrendezett foxoring most nem számított be az összetett értékelésbe.
– Az utóbbi hetekben elsősorban arra ment el az időm, hogy valamennyire rendbe hozassam magam. Már két hónapja lábfájással küszködök, így tisztában voltam azzal, hogy sántikálva nem lehettek győzelmi reményeim. Sajnálom a dolgot, mert mindenképpen jó lett volna egészségesen megmérkőzni a kategóriánkba most „belefiatalodott” nyergesújfalui László Károly barátommal. Csapatban (a váci Szűk Zoltánnal kiegészülve) most is éremszerzésre készülünk, és vagyunk esélyesek a szeptemberi, Kazahsztánban sorra kerülő 17. világbajnokságon – mondta Kovács Attila Gábor, aki korábbi sérülése ellenére részt vett a megmérettetésen.
Mint mondta, a sorsolás szeszélyéből kifolyólag a homokbuckás alföldi terepen ő rajtolta először. – De Karcsi hamar megelőzött. A mély homokban jól láttam, hogy mivel a bal lábam most nem tudom rendesen kinyújtani, sokkal rövidebbeket léptem nála. A verseny második napján a gyorsasági szám következett, amit nem én abszolváltam jól, hanem a többiek rosszul tette hozzá a sportember.
A továbbiakról szólva elmondta, a két klasszikus számból a ravaszabb URH összecsapás során fejben sem volt erős, hiszen nem jött rá a pályát tervező Börcsök István trükkjére.
– Az egyébként világbajnok tervező trükkjére nem jöttem rá, és rossz sorrendben keresve az adókat jóval többet futottam a kelleténél. Az RH pálya volt a zárás, amiben szintén volt egy csel, de ezt sem sikerült megfejtenem. Aznap végeztem a legrosszabb, hetedik helyen az F60 kategória nyolc indulója közül – tette hozzá.
D. L.
Három nap alatt mind a négy világbajnoki számot lebonyolították. A miskolci, korábban Európa-bajnoki címet szerző Kovács Attila Gábor is indult valamennyiben, bár az első nap délutánján megrendezett foxoring most nem számított be az összetett értékelésbe.
– Az utóbbi hetekben elsősorban arra ment el az időm, hogy valamennyire rendbe hozassam magam. Már két hónapja lábfájással küszködök, így tisztában voltam azzal, hogy sántikálva nem lehettek győzelmi reményeim. Sajnálom a dolgot, mert mindenképpen jó lett volna egészségesen megmérkőzni a kategóriánkba most „belefiatalodott” nyergesújfalui László Károly barátommal. Csapatban (a váci Szűk Zoltánnal kiegészülve) most is éremszerzésre készülünk, és vagyunk esélyesek a szeptemberi, Kazahsztánban sorra kerülő 17. világbajnokságon – mondta Kovács Attila Gábor, aki korábbi sérülése ellenére részt vett a megmérettetésen.Mint mondta, a sorsolás szeszélyéből kifolyólag a homokbuckás alföldi terepen ő rajtolta először. – De Karcsi hamar megelőzött. A mély homokban jól láttam, hogy mivel a bal lábam most nem tudom rendesen kinyújtani, sokkal rövidebbeket léptem nála. A verseny második napján a gyorsasági szám következett, amit nem én abszolváltam jól, hanem a többiek rosszul tette hozzá a sportember.
A továbbiakról szólva elmondta, a két klasszikus számból a ravaszabb URH összecsapás során fejben sem volt erős, hiszen nem jött rá a pályát tervező Börcsök István trükkjére.
– Az egyébként világbajnok tervező trükkjére nem jöttem rá, és rossz sorrendben keresve az adókat jóval többet futottam a kelleténél. Az RH pálya volt a zárás, amiben szintén volt egy csel, de ezt sem sikerült megfejtenem. Aznap végeztem a legrosszabb, hetedik helyen az F60 kategória nyolc indulója közül – tette hozzá.
D. L.