– A csatlakozás 10. évfordulójának napja jó alkalom arra, hogy mérleget készítsünk arról, milyen volt ez az időszak, milyen eredményeket értünk el, és inkább sikerként vagy kudarcként tekinthetünk vissza az elmúlt évekre – mondta el a Miskolc Televízió érdeklődésére Stelbaczky Tibor, a külügyminisztérium EU Ágazati Politikák Főosztályának vezetője. Hozzátette, ez a számvetés azért is fontos, mert következtetéseket, tanulságokat lehet levonni a következő 10 évre.
– Úgy gondolom, hogy az első 10 év mérlege – a nagyon nehéz gazdasági, politikai élet történései ellenére is – inkább pozitív Magyarország számára. A legnagyobb nehézségeket főként a 2008 óta tartó nagyon súlyos gazdasági válság és ennek következményei okozták – emelte ki a főosztályvezető. A konferenciával kapcsolatban ismertette, kiemelten foglalkoznak a gazdaságpolitika fenntarthatóságával, különös tekintettel a foglalkoztatásra.
– Véleményem szerint a következő 10 év egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a foglalkoztatásban milyen eredményeket lehet majd elérni – fűzte hozzá Stelbaczky Tibor.
A csatlakozás kapcsán természetesen felmerült a konferencián az Euró bevezetésének lehetősége is. Mint Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóság vezetője is elmondta a hivatalos kormányzati álláspontra emlékeztetve, Magyarország „valószínűleg a következő években nem fogja bevezetni az Eurót”.
– Akkor kerülhet erre sor, amikor a magyar gazdaság fejlettsége, érettsége megközelíti az Európai Unió átlagát, annak érdekében, hogy ez ne okozzon károkat a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta.
Bartha Lajos a konferencián a magyar készpénzmentes fizetési kultúráról tartott előadást. Bemutatta, hogy hazánkban az elmúlt években mi történt, illetve a következő években mire számítunk a készpénzmentes fizetések terén. Mint ismertette, főleg a skandináv országokban jóval alacsonyabb a készpénzhasználat, mint hazánkban – azokban az országokban a fizetési tranzakciók 30-40 százaléka készpénzzel zajlik, míg Magyarországon ez az arány elemzéseik szerint 80-85 százalékot tesz ki.
– Ez azt mutatja, hogy nagyon jelentős tere van a változásnak. A különböző felmérések is azt mutatják, hogy az elektronikus fizetések olcsóbbak a társadalom számára, mint a készpénzes fizetések. Az egyik 2010-es elemzésünk szerint éves szinten körülbelül 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani azzal, ha hazánkban olyan mértékben fizetnénk elektronikusan, mint például Svédországban – ismertette. Bartha Lajos hozzátette, alapvetően két dologgal lehetne ösztönözni az embereket az elektronikus fizetésre: az infrastruktúrához való hozzáférés bővítésével, valamint a pénzügyi kultúra megváltoztatásával, a költségtudatosság növelésével.
A konferenciát Nagy Zoltán intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens, valamint Kuttor Dániel, a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet tanszékvezető egyetemi docense nyitotta meg. A nap során előadást hallhattak az érdeklődő hallgatók és oktatók többek között Magyarország és az Európai Unió viszonyáról és a kapcsolat jövőjéről, a fenntarthatósági politikáról, annak gyakorlatáról, majd a konferencia végén kerekasztal-beszélgetésen is megoszthatták egymással véleményüket a meghívott előadók, valamint az érdeklődők.
minap.hu
– Úgy gondolom, hogy az első 10 év mérlege – a nagyon nehéz gazdasági, politikai élet történései ellenére is – inkább pozitív Magyarország számára. A legnagyobb nehézségeket főként a 2008 óta tartó nagyon súlyos gazdasági válság és ennek következményei okozták – emelte ki a főosztályvezető. A konferenciával kapcsolatban ismertette, kiemelten foglalkoznak a gazdaságpolitika fenntarthatóságával, különös tekintettel a foglalkoztatásra.
– Véleményem szerint a következő 10 év egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a foglalkoztatásban milyen eredményeket lehet majd elérni – fűzte hozzá Stelbaczky Tibor.
A csatlakozás kapcsán természetesen felmerült a konferencián az Euró bevezetésének lehetősége is. Mint Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóság vezetője is elmondta a hivatalos kormányzati álláspontra emlékeztetve, Magyarország „valószínűleg a következő években nem fogja bevezetni az Eurót”.
– Akkor kerülhet erre sor, amikor a magyar gazdaság fejlettsége, érettsége megközelíti az Európai Unió átlagát, annak érdekében, hogy ez ne okozzon károkat a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta.
Bartha Lajos a konferencián a magyar készpénzmentes fizetési kultúráról tartott előadást. Bemutatta, hogy hazánkban az elmúlt években mi történt, illetve a következő években mire számítunk a készpénzmentes fizetések terén. Mint ismertette, főleg a skandináv országokban jóval alacsonyabb a készpénzhasználat, mint hazánkban – azokban az országokban a fizetési tranzakciók 30-40 százaléka készpénzzel zajlik, míg Magyarországon ez az arány elemzéseik szerint 80-85 százalékot tesz ki.
– Ez azt mutatja, hogy nagyon jelentős tere van a változásnak. A különböző felmérések is azt mutatják, hogy az elektronikus fizetések olcsóbbak a társadalom számára, mint a készpénzes fizetések. Az egyik 2010-es elemzésünk szerint éves szinten körülbelül 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani azzal, ha hazánkban olyan mértékben fizetnénk elektronikusan, mint például Svédországban – ismertette. Bartha Lajos hozzátette, alapvetően két dologgal lehetne ösztönözni az embereket az elektronikus fizetésre: az infrastruktúrához való hozzáférés bővítésével, valamint a pénzügyi kultúra megváltoztatásával, a költségtudatosság növelésével.
A konferenciát Nagy Zoltán intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens, valamint Kuttor Dániel, a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet tanszékvezető egyetemi docense nyitotta meg. A nap során előadást hallhattak az érdeklődő hallgatók és oktatók többek között Magyarország és az Európai Unió viszonyáról és a kapcsolat jövőjéről, a fenntarthatósági politikáról, annak gyakorlatáról, majd a konferencia végén kerekasztal-beszélgetésen is megoszthatták egymással véleményüket a meghívott előadók, valamint az érdeklődők.
minap.hu