Ugrás a tartalomra

Változások, újdoságok a Parlamentben

Létrehozva
A korábbinál kevesebb, 15 állandó bizottsággal és 13 nemzetiségi szószólóval kezdte meg munkáját az új, kisebb, 199 fős Országgyűlés. Újdonság, hogy létrejött az úgynevezett törvényalkotási bizottság is. A benyújtott módosító indítványokat a plenáris ülés helyett ebben a testületben vitatják majd meg a pártok.
A rendszerváltás utáni hetedik Országgyűlés alakuló ülését a házelnök megválasztásáig a korelnök, Turi-Kovács Béla vezette. 16 éve tagja a Parlamentnek, és 1990 óta ő a legfiatalabb korelnök. A 79 éves képviselő azt mondta, neki ez a feladat öröm és egyben nehéz kötelesség is volt.

„Számomra szokatlan volt a Házon belül ez a fajta munka. A koromhoz képest igyekeztem eleget tenni” – fogalmazott a képviselő.

Ettől a ciklustól a korábbinak csaknem a felére csökkent a képviselők száma, az eddigi 386-ról 199-re. A kisebb törvényhozásban az eddigi 20 helyett 15 állandó bizottság működik majd.

Az Országgyűlés alakuló ülésén a képviselők határoztak egy új testület, a törvényalkotási bizottság felállításáról is. A jogszabályokhoz benyújtott módosító indítványokról ugyanis ezután nem a plenáris ülésen, hanem ebben az új, 39 fős bizottságban döntenek majd a képviselők.

Újdonság, hogy nemzetiségi szószólók is dolgoznak mostantól az Országgyűlésben. Õk anyanyelvükön tették le esküjüket az alakuló ülés után.

Kövér László házelnök köszöntőjében kiemelte: együttműködésre törekszenek a nemzetiségek képviselőivel. A horvát kisebbség szószólója azt mondta: megválasztásukkal sokkal több lehetőséghez juthatnak majd a magyarországi kisebbségek.

„Most a küszöb belső oldalán állunk, és nyilván sokkal több lehetőségünk lesz itten (sic!) a lobbizásra, megbeszélésre, az érdekeink kifejtésére” – mutatott rá Hepp Mihály.

A nemzetiségek képviselői a jövő héten már egyeztetnek egy közös programról. A 13 szószóló nemzetiségi ügyekben szólalhat fel az Országgyűlésben akár az anyanyelvén is, kérdezhetik a kormány tagjait, de szavazati joguk nincs.


MTI