Többek között a kormányzati elképzelések és az uniós pályázati lehetőségek is szóba kerültek az újra Miskolcon megrendezett gazdasági, üzleti konferencián. A Pénz, Piac, Tudás elnevezésű, hazai vállalkozásokat segítő szimpóziumon Pfliegler Péter alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, aki elsőként örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a következő időszakban 60 százalékkal több fog jutni a gazdaságfejlesztésre az elképzelések szerint.
Kitért természetesen arra is, hogy Miskolc milyen előnyökkel tud szolgálni a kis- és középvállalkozások számára, s a legnagyobb beruházásokról is szót ejtett.
– Már harmadik alkalommal ad otthont Miskolc ennek a szakmai konferenciának. Sok cégvezető érkezett, s minden olyan vállalkozó itt van, aki fejlődni szeretne. A legfontosabb hitelfelvételi lehetőségeket, piaci feltételeket ismerik meg a résztvevők még jobban. Az uniótól, s a kormánytól érkezett források több mint 50 százalékát gazdasági fejlesztésre kell költeni – mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy a tájékozódás és a konkrét lehetőségek megismerése miatt kiemelten fontos konferencia a Pénz, Piac, Tudás.
– Régiónkban – tette hozzá – társadalmi és gazdasági szempontból is fontos a vállalkozások szerepe. Az egyik legfontosabb cél pedig az Miskolcon, hogy a megbízható, hosszú működésű vállalkozásokat vonzzunk városunkba. A már működőket pedig támogassuk – hangsúlyozta Pfliegler Péter, majd néhányat felsorolt az eddig elért eredményekből – szó esett így arról, hogy Miskolcot kiemelt gazdasági központtá nyilvánították, de beszélt a Takata-beruházásról és a Bosch-hoz köthető fejlődésről is.
A konferencián résztvevő kkv-szektor képviselői több előadást hallgathattak meg, amelyek mindegyike azt taglalta, nekik milyen lehetőségeik vannak. Elsőként Csepreghy Nándor helyettes államtitkár ismertette a kormányzati elképzeléseket a 2014-2020-as fejlesztési időszakról.
Szólt az ingyenes pályázatírási lehetőségekről, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázatokat ezúttal majd csak digitálisan lehet beadni. A helyettes államtitkár elárulta, a kormányzat úgy ítélte meg, hogy a fentebb említett költségvetési időszakra egészen más hozzáállásra van szükség. Elmondta, ennek érdekében egységes stratégia kialakítására volt szükség, de beszélt a 2008-as válság hatásairól is. Arról, hogyan alakította át a gazdaságot a világon, így hazánkban, s az Európai Unióban is. Ebből, mint fogalmazott, most kezd kilábalni az ország.
– Az uniónak 11 célkitűzése van, amely minden tagállamra vonatkozik, így Magyarországra is. Koncentráltabb forrásfejlesztésre van szükség. A sikeres pályázásra pedig négyszer több lehetőség lesz. 60 százalékkal több jut gazdaságfejlesztésre. A kis- és középvállalkozások 40 százalékát adják a GDP-nek. A gazdasági fejlődésben pedig kiemelt terület lesz többek között az autóipar, vagy éppen az egészség-turisztikai, egészségügyi fejlesztés – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, a 11 pontban van például szociális kérdésekre választ kínáló lehetőség, de az energetikai függőség csökkentése is cél az Európai Unióban, így az alternatív energiafelhasználás, az energetikai beruházások előnyösek lehetnek.
Csepreghy Nándor a munkanélküliség csökkenéséről is szólt, illetve az oktatási rendszer átalakításának okait taglalta. Ehhez kapcsolódva kiemelte, kutatásfejlesztés területén 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre, így a kormány ezt a területe is kiemelten kezeli – ezzel pedig az egyetemek is előnyös helyzetbe kerülhetnek.
A helyettes államtitkár nyitóelőadását követően a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Milos Katalin beszélt a 2007-2013-as programozási időszak eredményeiről, tapasztalatairól, de előre is tekintett. A főosztályvezetőt Simon Janka, a KRF Észak-magyarországi Fejlesztési Zrt. vezető tanácsadója követte, aki tájékoztatott régiónk fejlesztési lehetőségeiről, s az ehhez tartozó partnerek, források is szóba kerültek. Az Új Széchenyi Hitel Program, a beruházási hitel is a taglalt témák között volt, de a nap folyamán az új tőkebefejtetési termékek, a fedezet nélküli pályázati garancia, az energiaköltségek optimalizálása, a Kárpát-medence előnyei és a konferencia témái közé tartoztak.
K. J.
Fotó: F. K. Cs.
Kitért természetesen arra is, hogy Miskolc milyen előnyökkel tud szolgálni a kis- és középvállalkozások számára, s a legnagyobb beruházásokról is szót ejtett.
– Már harmadik alkalommal ad otthont Miskolc ennek a szakmai konferenciának. Sok cégvezető érkezett, s minden olyan vállalkozó itt van, aki fejlődni szeretne. A legfontosabb hitelfelvételi lehetőségeket, piaci feltételeket ismerik meg a résztvevők még jobban. Az uniótól, s a kormánytól érkezett források több mint 50 százalékát gazdasági fejlesztésre kell költeni – mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy a tájékozódás és a konkrét lehetőségek megismerése miatt kiemelten fontos konferencia a Pénz, Piac, Tudás.
– Régiónkban – tette hozzá – társadalmi és gazdasági szempontból is fontos a vállalkozások szerepe. Az egyik legfontosabb cél pedig az Miskolcon, hogy a megbízható, hosszú működésű vállalkozásokat vonzzunk városunkba. A már működőket pedig támogassuk – hangsúlyozta Pfliegler Péter, majd néhányat felsorolt az eddig elért eredményekből – szó esett így arról, hogy Miskolcot kiemelt gazdasági központtá nyilvánították, de beszélt a Takata-beruházásról és a Bosch-hoz köthető fejlődésről is.
A konferencián résztvevő kkv-szektor képviselői több előadást hallgathattak meg, amelyek mindegyike azt taglalta, nekik milyen lehetőségeik vannak. Elsőként Csepreghy Nándor helyettes államtitkár ismertette a kormányzati elképzeléseket a 2014-2020-as fejlesztési időszakról.
Szólt az ingyenes pályázatírási lehetőségekről, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázatokat ezúttal majd csak digitálisan lehet beadni. A helyettes államtitkár elárulta, a kormányzat úgy ítélte meg, hogy a fentebb említett költségvetési időszakra egészen más hozzáállásra van szükség. Elmondta, ennek érdekében egységes stratégia kialakítására volt szükség, de beszélt a 2008-as válság hatásairól is. Arról, hogyan alakította át a gazdaságot a világon, így hazánkban, s az Európai Unióban is. Ebből, mint fogalmazott, most kezd kilábalni az ország.
– Az uniónak 11 célkitűzése van, amely minden tagállamra vonatkozik, így Magyarországra is. Koncentráltabb forrásfejlesztésre van szükség. A sikeres pályázásra pedig négyszer több lehetőség lesz. 60 százalékkal több jut gazdaságfejlesztésre. A kis- és középvállalkozások 40 százalékát adják a GDP-nek. A gazdasági fejlődésben pedig kiemelt terület lesz többek között az autóipar, vagy éppen az egészség-turisztikai, egészségügyi fejlesztés – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, a 11 pontban van például szociális kérdésekre választ kínáló lehetőség, de az energetikai függőség csökkentése is cél az Európai Unióban, így az alternatív energiafelhasználás, az energetikai beruházások előnyösek lehetnek.
Csepreghy Nándor a munkanélküliség csökkenéséről is szólt, illetve az oktatási rendszer átalakításának okait taglalta. Ehhez kapcsolódva kiemelte, kutatásfejlesztés területén 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre, így a kormány ezt a területe is kiemelten kezeli – ezzel pedig az egyetemek is előnyös helyzetbe kerülhetnek.
A helyettes államtitkár nyitóelőadását követően a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Milos Katalin beszélt a 2007-2013-as programozási időszak eredményeiről, tapasztalatairól, de előre is tekintett. A főosztályvezetőt Simon Janka, a KRF Észak-magyarországi Fejlesztési Zrt. vezető tanácsadója követte, aki tájékoztatott régiónk fejlesztési lehetőségeiről, s az ehhez tartozó partnerek, források is szóba kerültek. Az Új Széchenyi Hitel Program, a beruházási hitel is a taglalt témák között volt, de a nap folyamán az új tőkebefejtetési termékek, a fedezet nélküli pályázati garancia, az energiaköltségek optimalizálása, a Kárpát-medence előnyei és a konferencia témái közé tartoztak.
K. J.
Fotó: F. K. Cs.