Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és akkor valósulhat meg nagy bizonyossággal, ha közösen kicsiszolt, összehangolt gondolatokat tartalmaz, mondta a hosszú távú fejlesztési elképzelésekről tartott ismertetőjének rögtön az elején Kriza Ákos polgármester.
– Ebben a hétéves tervben megfogalmazódnak a város fejlesztésének fő irányai. A legfőbb vezérfonal azonban az, hogy erősíteni kell Miskolc régióközponti szerepét – szögezte le.
Ennek érdekében nyilván stabil és fejlődő gazdaságra van szükség – mint elmondta, az ehhez szükséges stratégia kidolgozásában való részvételért külön köszönet illeti a Bosch-t. (A cég egyébként, akárcsak a Takata, a legmagasabb Magyarországi vezetői szinten képviseltette magát a fórumon.) A gazdaság megerősítését a helyi hagyományokra építve képzelik, jövőbe mutató iparágakkal – mint például a gépgyártás, az informatika, a mechatronika. Ehhez kell illeszteni az infrastruktúra fejlesztését, legyen szó az épületekről, a humán erőforrásról vagy az oktatásról.
Stratégiai terület Miskolc életében a turizmus is, a helyi fejlesztések mellett azonban itt is fontos erősíteni a város központi szerepét, és együtt tervezni a környező kiemelt turisztikai célpontokkal, például Aggtelekkel, Tokajjal.
– Nagyon komoly eredményeket értünk el a gazdaságfejlesztés területén, erősek a pillérek, amire építhetünk, de van még hová fejlődni, és ugyanez elmondható a turizmusról is.
A polgármester hangsúlyozta: a közbiztonság kiemelt feladat. Olyan város nem lehet régióközpont, aminek nyomortelepei vannak a belvárosban.
– A szlömösödött területeket fel kell számolnunk, az ott lakóknak pedig ki kell találnunk a továbblépéshez a megfelelő programokat.
Az ország az uniós források 60 százalékát ipar- és gazdaságfejlesztésre fordítja, ez kell, hogy legyen Miskolc útja is. Ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta. Õ arról beszélt a fórumon, hogy a felvázolt kereteket tartalommal kell kitölteni, és majd azokat kell konkrét projektekre lebontani.
– Miskolc a kiemelt fejlesztési központok közé tartozik, amelyeknek nagy szerepük lesz az egész ország életében. Ugyanakkor a központok között is folyik egyfajta verseny. A forráselosztásban jó helyen állunk, a második legtöbb pénzt, 33 milliárd forintot kapunk 2020-ig a versenyképes gazdaság megteremtésére, és ehhez természetesen még társulnak a más programokból megszerezhető források – mondta Kiss Gábor, hozzátéve: a város kiváló partnereket talált a Bokikban, a Bosch-ban, a Takatában. – Cél, hogy ez az együttműködés tovább fejlődjön, hogy újabb nagybefektetőket hozzunk ide, és hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára helyi célok mentén tudjunk támogatást nyújtani. Ebben a kérdéskörben kiemelten kell foglalkozni a kutatás-fejlesztés és a duális oktatás fejlesztésével is – fogalmazott.
Az életminőség javításába éppúgy beletartozik a lakosság által megszerezhető jövedelem emelése (itt tehát visszaköszön a munkaerő-piaci helyzet további javításának követelménye), mint az egészségmegőrző helyi programok indítása vagy a biztonság. A fenntartható környezet és vonzó városkép területe pedig a különböző funkciójú és helyzetű városrészekre, a városrészi központok fejlesztésére fogalmaz meg stratégiát.
– Közel 30 munkacsoport dolgozott az előkészítésen, és nagyon innovatív javaslatok születtek. Ilyen például a város szíve program. Ez abból kiindulva, hogy Miskolcnak nincs egy nagy központi, viszont van sok egyedi, hangulatos tere, intenzív kapcsolat kialakítását fogalmazza meg ezek között. Emellett természetesen megvalósítható és megvalósítandó a Főtérre kidolgozott terv is – emelt ki egy fontos elemet az alpolgármester.
Kiss Gábor azt is elmondta, május végéig le kell tenni az asztalra a jól strukturált koncepciócsokrot, szeptember végéig előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni, hogy elkezdődhessen a 33 milliárd lehívása. A következő évben pedig a gyakorlati megvalósítások is elkezdődhetnek.
A középtávú fejlesztési célokról és egyes konkrét beavatkozásokról, azaz, ahogy mondta, a nagy ívű tervek aprópénzre váltásáról Kocziszky György beszélt a Consulting – Szenzor Kft. szakértőjeként. Elmondta, a kulcsprojektek közé – azaz azok közé, amelyek, ha nincsenek, akkor sok minden más sincs – tartozik a déli és keleti befektetői övezet, egy „megapark” megvalósítása, ahová zöldmezős, innovatív, spinoff beruházások keretében intelligens technika költözne be. Ehhez szorosan hozzákapcsolódik a technológiai fejlesztés és a kutatóközpont, aminek léteznek már kiváló alapjai Miskolcon az egyetemen és a BayLogiban. De ugyanilyen fontos a közösségek erősítése, és a most még alulképzett munkaerő lehetőségeinek a növelése, természetesen azoké, akik hajlandóak ebben együttműködni.
Emellett vannak akcióterületek – a Belváros és a történelmi Avas, Miskolctapolca és az Egyetem, Miskolc középső városrésze és Diósgyőr, ez a bizonyos déli-keleti befektetési övezet, az avasi lakótelep, és a „vasgyár” az iparterülettel és a kolóniával együtt. Illetve vannak hálózatos projektek, ezek közé tartozik például a közmű-, az infrastruktúra és a közlekedési rendszerek fejlesztése, a duális képzés kiterjesztése a felsőoktatásra, és még számos más fontos terület.
Kocziszky György hangsúlyozta: ezeknek a „fogaskerekeknek” természetesen össze kell érniük, sőt, lehetőleg olajozottan kell együtt forogniuk. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, hitre és kőkemény együttes munkára lesz szükség. Közgazdászként pedig hozzátette: „Pénz mindig volt, van és lesz, soha nem az a szűk keresztmetszet. Ha valami nem halad, az az én tunyaságom, ha nem sikerül, az én kishitűségem”.
Cs. M.
Fotó: Végh Cs.
– Ebben a hétéves tervben megfogalmazódnak a város fejlesztésének fő irányai. A legfőbb vezérfonal azonban az, hogy erősíteni kell Miskolc régióközponti szerepét – szögezte le.
Ennek érdekében nyilván stabil és fejlődő gazdaságra van szükség – mint elmondta, az ehhez szükséges stratégia kidolgozásában való részvételért külön köszönet illeti a Bosch-t. (A cég egyébként, akárcsak a Takata, a legmagasabb Magyarországi vezetői szinten képviseltette magát a fórumon.) A gazdaság megerősítését a helyi hagyományokra építve képzelik, jövőbe mutató iparágakkal – mint például a gépgyártás, az informatika, a mechatronika. Ehhez kell illeszteni az infrastruktúra fejlesztését, legyen szó az épületekről, a humán erőforrásról vagy az oktatásról.
Stratégiai terület Miskolc életében a turizmus is, a helyi fejlesztések mellett azonban itt is fontos erősíteni a város központi szerepét, és együtt tervezni a környező kiemelt turisztikai célpontokkal, például Aggtelekkel, Tokajjal.
– Nagyon komoly eredményeket értünk el a gazdaságfejlesztés területén, erősek a pillérek, amire építhetünk, de van még hová fejlődni, és ugyanez elmondható a turizmusról is.
A polgármester hangsúlyozta: a közbiztonság kiemelt feladat. Olyan város nem lehet régióközpont, aminek nyomortelepei vannak a belvárosban.
– A szlömösödött területeket fel kell számolnunk, az ott lakóknak pedig ki kell találnunk a továbblépéshez a megfelelő programokat.
Az ország az uniós források 60 százalékát ipar- és gazdaságfejlesztésre fordítja, ez kell, hogy legyen Miskolc útja is. Ezt már Kiss Gábor alpolgármester mondta. Õ arról beszélt a fórumon, hogy a felvázolt kereteket tartalommal kell kitölteni, és majd azokat kell konkrét projektekre lebontani.
– Miskolc a kiemelt fejlesztési központok közé tartozik, amelyeknek nagy szerepük lesz az egész ország életében. Ugyanakkor a központok között is folyik egyfajta verseny. A forráselosztásban jó helyen állunk, a második legtöbb pénzt, 33 milliárd forintot kapunk 2020-ig a versenyképes gazdaság megteremtésére, és ehhez természetesen még társulnak a más programokból megszerezhető források – mondta Kiss Gábor, hozzátéve: a város kiváló partnereket talált a Bokikban, a Bosch-ban, a Takatában. – Cél, hogy ez az együttműködés tovább fejlődjön, hogy újabb nagybefektetőket hozzunk ide, és hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára helyi célok mentén tudjunk támogatást nyújtani. Ebben a kérdéskörben kiemelten kell foglalkozni a kutatás-fejlesztés és a duális oktatás fejlesztésével is – fogalmazott.
Az életminőség javításába éppúgy beletartozik a lakosság által megszerezhető jövedelem emelése (itt tehát visszaköszön a munkaerő-piaci helyzet további javításának követelménye), mint az egészségmegőrző helyi programok indítása vagy a biztonság. A fenntartható környezet és vonzó városkép területe pedig a különböző funkciójú és helyzetű városrészekre, a városrészi központok fejlesztésére fogalmaz meg stratégiát.
– Közel 30 munkacsoport dolgozott az előkészítésen, és nagyon innovatív javaslatok születtek. Ilyen például a város szíve program. Ez abból kiindulva, hogy Miskolcnak nincs egy nagy központi, viszont van sok egyedi, hangulatos tere, intenzív kapcsolat kialakítását fogalmazza meg ezek között. Emellett természetesen megvalósítható és megvalósítandó a Főtérre kidolgozott terv is – emelt ki egy fontos elemet az alpolgármester.
Kiss Gábor azt is elmondta, május végéig le kell tenni az asztalra a jól strukturált koncepciócsokrot, szeptember végéig előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni, hogy elkezdődhessen a 33 milliárd lehívása. A következő évben pedig a gyakorlati megvalósítások is elkezdődhetnek.
A középtávú fejlesztési célokról és egyes konkrét beavatkozásokról, azaz, ahogy mondta, a nagy ívű tervek aprópénzre váltásáról Kocziszky György beszélt a Consulting – Szenzor Kft. szakértőjeként. Elmondta, a kulcsprojektek közé – azaz azok közé, amelyek, ha nincsenek, akkor sok minden más sincs – tartozik a déli és keleti befektetői övezet, egy „megapark” megvalósítása, ahová zöldmezős, innovatív, spinoff beruházások keretében intelligens technika költözne be. Ehhez szorosan hozzákapcsolódik a technológiai fejlesztés és a kutatóközpont, aminek léteznek már kiváló alapjai Miskolcon az egyetemen és a BayLogiban. De ugyanilyen fontos a közösségek erősítése, és a most még alulképzett munkaerő lehetőségeinek a növelése, természetesen azoké, akik hajlandóak ebben együttműködni.
Emellett vannak akcióterületek – a Belváros és a történelmi Avas, Miskolctapolca és az Egyetem, Miskolc középső városrésze és Diósgyőr, ez a bizonyos déli-keleti befektetési övezet, az avasi lakótelep, és a „vasgyár” az iparterülettel és a kolóniával együtt. Illetve vannak hálózatos projektek, ezek közé tartozik például a közmű-, az infrastruktúra és a közlekedési rendszerek fejlesztése, a duális képzés kiterjesztése a felsőoktatásra, és még számos más fontos terület.
Kocziszky György hangsúlyozta: ezeknek a „fogaskerekeknek” természetesen össze kell érniük, sőt, lehetőleg olajozottan kell együtt forogniuk. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, hitre és kőkemény együttes munkára lesz szükség. Közgazdászként pedig hozzátette: „Pénz mindig volt, van és lesz, soha nem az a szűk keresztmetszet. Ha valami nem halad, az az én tunyaságom, ha nem sikerül, az én kishitűségem”.
Cs. M.
Fotó: Végh Cs.