Ugrás a tartalomra

Kilenc évtizedes életút

Létrehozva
A 90 éves Szaniszló Lajosné, Piroska nénit és Korbély Lajosné, Margit nénit köszöntötték a város nevében szerda délelőtt Miskolcon.

Óvári Zsuzsanna, a miskolci önkormányzat humán főosztályának vezetője köszöntötte a két hölgyet otthonában, átadva a polgármester és a miniszterelnök köszönőlevelét és ajándékait is. 

szaniszlo_lajosne_90eves_141008_2.jpg

Piroska néni Felvidéken, Gömörben született és már fiatalon, a II. második világháború nehéz éveiben szembe kellett néznie a nehézségekkel. De mint mondja, még gyerekként megtanulta, hogy mindig csak a mával kell törődni, és akkor könnyebb a nehézségeket is elviselni. Pedig nem volt könnyű sora azokban az időkben, Miskolcra házasodott, ám gyermekük még csak két hónapos volt, amikor a férjét elhurcolták munkatáborba, ahonnan egy darabig kapott tábori lapokat, de végül a férj élve már nem került elő. Felvidékre nem mehetett vissza, hiszen a háború után nehéz évek következtek ott a magyarokra, főleg, aki a csonka országra házasodott. Végül szülei és anyósáék segítségével sikerült túljutni a nehéz éveken. 19 éves kora óta lakik folyamatosan Miskolcon, gazdaságvezető volt óvodában, majd szállodában, végül a vendéglátásban és kereskedelemben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Közben másodszor is férjhez, ment, de második párját is korán elvesztette. A nehézségek ellenére azonban 90 évesen is vidáman néz a mindennapokra. 

korbely_lajosne_90eves_141008_hi_1.jpg

Margit néni vidéken és Miskolcon is élt felváltva élete során, de ahogy mondja: mindkét helyen a föld, a mezőgazdaság volt számára a „szerelem”, amivel szívesen foglalkozott. Több hektár földet is művelt egyszerre, mivel férje a bányában dolgozott, így vetett, kapált, aratott, amit éppen csinálni kellett. Hosszabb időt élt Diósgyőrben, ahol idős emberek gondozását is vállalta, jelenleg az Avason él két unokájával. Ahogy mondja, nem is volna semmi baj, ha nem hiányozna neki annyira a föld és a munka, mindig imádott dolgozni. A munka mellett fontos szerepe volt egész életében a vallásnak, ma is inkább imádkozik tévénézés helyett. Vezette a rózsafűzér társulást, mindig részt vett a közösségi dolgokban, főleg, ha az a vallással, segítségnyújtással is találkozott. Két gyermeke közül az egyik ugyan már nem él, de öt unoka és öt dédunoka veszi körül.