Mint portálunk is beszámolt róla, a hagyományoknak megfelelően idén is több helyszínen koszorúztak csütörtökön Miskolcon az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából. A miskolci városi megemlékezések október 23-án a Zsolcai kapui emléktáblánál kezdődtek, majd az ünneplők végigjárták a városban a forradalom helyszíneit, így mások mellett a Romek emlékoszlopnál, a Misley Emese emléktáblánál, a Nagy Attila szobornál és a Digép munkásgyűlés emléktáblájánál is elhelyezték az emlékezés virágait.
A koszorúzások sora a Hősök terén ért véget, ahol Kriza Ákos polgármester mellett Kiss Gábor és Pfliegler Péter alpolgármester, országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint ’56-os szervezetek is koszorúztak.
Ezt követően az ünneplő tömeg a Művészetek Házába vonult, ahol a központi megemlékezést tartották. Dévai Nagy Kamilla Liszt-, Bartók- és Kazinczy-díjas előadóművész gyönyörű előadásában, közösen énekelték el a Himnuszt a megemlékezés résztvevői. Majd Reményik Sándor A gondolat szabad című versét szavalta el Pásztor Laura, a Földes Ferenc Gimnázium diákja, aki a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által idén másodszor meghirdetett városi versmondó verseny győztese volt.
A verset követően Miskolc polgármesterének ünnepi gondolatai következtek. Kriza Ákos beszédét azzal kezdte: immár 24 esztendeje annak, hogy állami szinten, ünnepként tiszteljük 1956 októberét. Egy emberöltő telt el azóta – fűzte hozzá –, hogy nyíltan beszélhetünk a magyar történelem egyik sorsfordító időszakáról. „Az elmúlt 24 év alatt a nemzetnek ahhoz is fel kellett nőnie, hogy levetkőzze félelmeit, beidegződéseit, és kiűzze magából azokat a fanyalgókat is, akik megpróbálták cinikus megjegyzésekkel kisebbíteni 1956 igazát”, fogalmazott a városvezető, rámutatva arra, hogy „minden esztendő elteltével magunk is, a nemzet egésze is felnőttebb lett, és így méltóbb ahhoz, amit ’56 forradalmi Magyarországa megálmodott. Minden esztendő új tapasztalatot és bölcsességet ad a kivívott szabadság és megalkotott demokrácia megéléséhez.”
– Ez az esztendő például három demokratikus választással tette ezt még teljesebbé. A választáson elért eredmény megerősítette az 1956 forradalmához hű, nemzeti elkötelezettségű, keresztény-konzervatív polgári erőket, és azt bizonyítja, méltó utódai vagyunk az egykori hősöknek, és hűek vagyunk amellett az igazság mellett, amiért a mártírok életüket áldozták fel – hangsúlyozta Kriza Ákos, hozzátéve: éppen ezért ma egy kicsit máshogy ünnepelünk, mint egy évvel ezelőtt. „Mára egy kicsit megint változtattunk sorsunkon, és lendítettünk a nemzet történelmén. Az elmúlt esztendőkben mi is megcsináltuk a mi korunk forradalmát. Kiteljesítettük végre azt, amit apáink 1956-ban elkezdtek.”
– 1956 hősei emlékéhez méltóan, tettünk a nemzetünkért. Egységbe forrasztottuk azt – emelte ki Miskolc polgármestere.
A városvezető a Corvin-köz egykori parancsnoka, Pongrácz Gergely gondolatát is felidézte, aki úgy fogalmazott: „forradalom akkor tör ki, amikor egy nép ráébred arra, hogy tovább, mint addig, úgy élni nem lehet.”
– Ma azokra a mártírokra és eseményekre emlékezünk, akik és amelyek segítettek megteremteni a polgári Magyarországot. Azt az országot, amely a szabadságra, az önrendelkezésre, a demokráciára, a szuverenitásra és a parlamentarizmusra épül. A ma Magyarországának megteremtőire emlékezünk – fogalmazott Kriza Ákos.
A városvezető rámutatott: most még köztünk élnek – igaz, egyre kevesebben – azok, akik részesei voltak az '56-os eseményeknek itt, Miskolcon is. Azok, akik itt is úgy érezték, hogy „tovább, mint addig, úgy élni nem lehet”. Velük együtt idézhetjük fel 56-os polgártársaink alakját – tette hozzá a polgármester –, akik egy közös célért szövetkezve fogalmazták meg határozott akaratukat a szabadság emberi jogáról és az önálló nemzeti államról.
Kriza Ákos elmondta köszöntőjében: kevés olyan történelmi fordulópont volt az ország életében, amikor Miskolc az események élvonalába került, 1956 azonban ilyen volt. Szeged, Miskolc, Budapest, meghatározó városok, meghatározó helyszínei voltak a forradalom kiteljesedésében. „A miskolciak nem csak a saját történelmüket írták ezekben a napokban. Ők, az 56-os miskolci polgárok, a diósgyőri munkások, a bátor és okos egyetemisták, valóságos főszereplőivé váltak népünk heroikus küzdelmének”, fogalmazott a polgármester. Hozzátette, s „mint ahogy a forradalomban, úgy az azt követő kádári megtorlás elszenvedésében is élen járt városunk. A forradalom leverése után a megyében 900 embert állítottak bíróság elé, közülük 17-et ítéltek halálra.”
A polgármester végül annak a véleményének adott hangot, hogy mindenkinek van egy maga számára kialakított kép a forradalmi Magyarországról és azokról az időkről. Más-más emlékkép elevenedik meg, aszerint, hogy milyen élethelyzetben élte át ezt az időszakot, vagy milyen krónikát olvasott róla.
– Egyben azonban, úgy vélem, egyetértünk. Abban, hogy 1956 nemzetegységesítő forradalom volt, amely a szabadságharcban teljesedett ki. A nemzet ekkor egy volt és oszthatatlan. Ebben volt az ereje, ez rendítette meg alapjaiban a rezsimet, ez riasztotta meg a párizsi béke utáni status quo hatalmait. Mert csak egy egységes nemzet képes arra, hogy változtasson sorsán, lendítsen történelmén. Számunkra éppen ezért elsősorban ezt kell, hogy üzenje 1956 – zárta beszédét Miskolc polgármestere.
A megemlékező gondolatokat követően Kriza Ákos és Prókai Margit, a megyei könyvtár igazgatója átadta a városi versmondó verseny győzteseinek járó díjakat. Miskolc polgármestere is elismerésben részesült: Kriza Ákost ugyanis a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége A hazáért érdemkereszt Arany fokozatával tüntette ki, melyet vitéz Horváth János megyei elnök adott át a miskolci városvezetőnek. A központi megemlékezés Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjainak hangversenyével zárult.