Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott ingyenes fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége – olvasható a világhálón számos forrásból.
A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg
A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte.
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot.
Ma már nem egyértelműen pozitív a nyári-téli időszámítás alkalmazása. Azok, akik mellett állnak, olyan érveket hoznak fel, mint hogy az emberek zöme nappali műszakban dolgozik, s számukra jó, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt. Állítják továbbá, hogy csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma. A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik.
Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása, illetve, hogy az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik. Depresszívek a sötét reggelek.
Érdekesség – s ez is a veszteségek közé sorolandó –, hogy az óraátállítás miatt a vonatok általában egy órát kénytelenek vesztegelni.