Nem, vagy csak igen nehezen tudják megkülönböztetni a papírpénzeket a látássérültek a bankókra nyomtatatott Braille-írás alapján, mert a jelek egy idő után elkopnak, így felismerhetetlenné válnak. A Kossuth rádió Napközben című műsorának szerdai adásában az egyik látássérült nyilatkozó hozzáfűzte, a kanadai dollárral nincs ilyen probléma, annak címletei a megfelelően domború jelek miatt a vakok számára is könnyen azonosíthatóak.
A vak emberek számára képtelenség eligazodni az egyforma méretű bankjegyek között, ráadásul helyzetüket mások néha kihasználják, rosszul adnak vissza nekik, vagy a ténylegesnél kisebb címletűként kezelik a tőlük kapott bankót – mondta Majoros Kálmánné, a Vakok és Gyengénlátók Heves megyei Egyesületének elnöke.
Hozzátette: vásárlás, pénzfizetés vagy pénzfelvétel esetén minden tagjuk szokott személyi segítőt kérni – utóbbiak nélkül ugyanis a látássérültek „nem érnek semmit”. Ha egy vak bankba megy, akkor jellemzően egy épp szintén ott tartózkodó embertől, például a biztonsági őrtől kér segítséget. Ha vásárolni mennek, akkor 90 százalékban olyan helyre járnak, ahol ismerik őket. Majoros Kálmánné elmondta, ez azért fontos, mert őt is becsapták már visszaadáskor.
Bódi-Schubert Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzkibocsátási stratégiai ügyosztályának vezetője a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a mostani magyar bankjegyeken sajnos a látássérültek tájékozódását segítő jelek nem tapinthatók vagy lekoptak. Az új, kibocsátásra kerülő tízezer forintoson azonban már érzékelhető a domborított rész, illetve a pénz szélén lévő vonalak. A kérdés az, meddig fognak ezek működni, meddig lesznek tapinthatóak. A bankjegyek tesztje azt mutatta, hogy sokszori használat után a jelek lejöttek, kisimultak.