Meilinger Dezsőt (1892–1960) valójában az első világháborúnak köszönheti Miskolc. Az egri születésű festőt ugyanis a miskolci 10. honvéd gyalogezredbe sorozták be mint hadirajzolót. Amikor szolgálatra jelentkezett, akkor járt először a városban. Ám ide tért vissza eltávozásai során – a hadirajzolók rendszeres eltávozásokat kaptak, hogy a fronton készített tanulmányokat olajfestményekké érlelhessék –, barátságokat kötött, társra talált a városban, a háború után pedig itt telepedett le.
Meilinger Dezső fontos szerepet játszott abban, hogy 1921-ben létrejött a miskolci művésztelep, rendszeresen kiállító festő, lelkes közösségszervező volt. Ő festette többek között a zárdakápolna mennyezeti freskóit, a miskolctapolcai sziklakápolna szentképét, a mindszenti templom keresztútját.
Ezeket a most kiállított alkotásokat viszont 70 éve nem láthattuk. Ugyanis az ezred kötelékében készített munkáit már a világháború alatt jótékony célú kiállításokra bocsátotta, majd később ezek vetették meg a 10-es honvéd hadimúzeum alapját. A hadimúzeum azonban a második világháború idején megszűnt, gyűjteményét – s ezzel együtt az ő munkáit – 1949-ben a Hadtörténeti Múzeum vette át.
A Miskolci Galéria Rákóczi-házában november 5-étől január 10-éig látogatható tárlat a festő legszebb háborús alkotásaiból nyújt válogatást. A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött munkák nemcsak dokumentumként izgalmasak, de egyúttal Meilinger életművének egy rendhagyó, számunkra csupán hírből ismert periódusát mutatják meg.
A másik I. világháborús kiállítás a múzeum papszeri kiállítási épületében talál otthonra, itt tartják mindkettő közös megnyitóját is november 5-én, szerdán délután 5 órától.
Ez a tárlat egy család életén keresztül mutatja be, hogyan élték meg, élték át és élték túl a harcokat, a nélkülözést az egyes családtagok. Milyen hatással voltak rájuk a társadalmi változások, azok hogyan befolyásolták életüket a frontvonalon és a hátországban egyaránt, de mindenekelőtt Miskolcon. Bepillanthatunk a fronton szolgálók mindennapjaiba, a harcok alakulásába éppúgy, mint az itthon maradtak napi gondjaiba, a jegyrendszerbe vagy a rekvirálásokba.