Mint ismert, a Magyar Tudomány Ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik. Hivatalosan 2003-ban nyilvánította ünnepnek az Országgyűlés november 3-át: 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására – ez tette lehetővé azután az MTA megalapítását. Minden évben november 3. és 30. között a magyar társadalom megemlékezik az alapítókról, a tudományról, annak volt és jelen művelőiről.
Természetesen az MTA Miskolci Területi Bizottsága idén is csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepéről programokkal megemlékező intézmények és szervezetek köréhez. Kedden délután 2 órától az Erzsébet téri MAB Székházban adják át a MAB-díjakat, melyekkel a régió tudósainak, kutatóinak munkáját ismerik el.
A MAB Emlékérmet a kiemelkedő, évtizedeken át végzett tudományos tevékenység és a régió társadalmi és gazdasági felemelkedéséért végzett tevékenység elismeréseként adják át a Magyar Tudomány Ünnepén. Kitüntető Tudományos Díj kiemelkedő tudományos eredményért és a MAB keretében végzett munka elismeréseként adományozható. A Magyar Tudomány Ünnepén három ilyen díjat adnak majd át kedden.
Tudományos Díjat azon 40 év alatti fiatal kutatók vehetnek át, akik PhD-fokozattal rendelkeznek, és a régióban fejtik ki tudományos tevékenységüket. Mint Roósz András, az újjáalakult MAB elnöke érdeklődésünkre elmondta, idén két elismeréssel bővül a díjazottak köre, mivel művészeti díjakat is átadnak az arra érdemesnek talált művészeknek. Erre korábban még nem volt példa, tette hozzá Roósz András.
Az elnök felhívta arra is a figyelmet, hogy az elismerések átadását követően ünnepi előadói ülést tartanak a MAB Székházban, mely az élő természettudomány új eredményeire fókuszál. A szervezők igyekeztek úgy összeállítani az előadások témáját, hogy azok minél szélesebb spektrumát lefedjék a tudományterületnek. Így egy fiatal, tudományos díjban részesült kutató, Tégla Zsolt hazánk zöldséghajtatásban kulcsfontosságú szerepet betöltő erőforrásairól szóló előadása mellett pszichológiai és orvostudományi kérdésekben is megismerkedhetünk a tudomány legújabb eredményeivel.
– Úgy gondolom, hogy a tudós egyik feladata megérteni a múltat, megismerni elődei munkásságát és eredményeit. Ugyanakkor keresi a választ a jelen kérdéseire, problémáira is, s ezzel segíti elő a fejlődést. Egy kutatónak, egy tudósnak azonban olyan területekkel is foglalkoznia kell, aminek nem ma, nem holnap, de még csak nem is holnapután, hanem csak a távolabbi jövőben lesz kézzel fogható eredménye. Véleményem szerint erre utal az idei Magyar Tudomány Ünnepe alcíme is: messze látó tudomány – fogalmazott Roósz András.