Pelczné Gáll Ildikó nemcsak az európai parlament alelnöke, de a belső piaccal foglalkozó szakbizottság tagja is. A politikus azt mondta: nem megfelelő a tájékoztatás ebben a kérdéskörben. Rengeteg lehetőség lenne most már a magyar vállalkozóknak is arra, hogy másik uniós tagországban is dolgozzanak vagy akár cukrászdát nyissanak Bécsben, utalva a 2003-as EU plakátkampányra. Ahhoz, hogy mindez természetes legyen az Unióban, számos gátat le kell dönteni, elsősorban az átjárhatatlan nemzeti jogrendek területén.
Pelczné Gáll Ildikó szerint a 2008-as válság mutatta meg, hogy a régi döntési mechanizmusok, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elképzelései nem tudják dinamizálni az európai gazdaságot. Ezért jött létre 2010-ben az úgynevezett európai szemeszter, amely egy évre lebontva rendezi az uniós gazdasági döntéseket. Részt vesz benne az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament és nem utolsósorban a nemzetállamok kormányai. Egy adott év első felében uniós szinten elemzik a tagországok pénzügyi-gazdasági helyzetét, majd a megfogalmazott javaslatokat átadják a nemzeti kormányoknak, amelyek az év második felében, a költségvetési időszakban hozzáigazítják saját döntéseiket az európai ajánlásokhoz. Pelczné szerint ezzel sokkal hatékonyabban lehet irányítani az uniós gazdaságot, mint a korábbi utasításos módszerekkel.
Az európai parlamenti alelnök arról is beszélt, hogy az uniós gazdaság lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Ennek nemcsak a válság az oka, hanem az is, hogy az európai cégek könnyen viszik el termelésüket például ázsiai országokba, ahol sokkal alacsonyabb munkabérért és sokkal szerényebb munkakörülmények között dolgoznak a helyiek. Így viszont gyengítik az uniós és erősítik az ázsiai gazdasági növekedést. Ha ezeknek a cégeknek fontos lenne az uniós gazdaság, akkor ezeket a döntéseket sokkal körültekintőbben hoznák meg.
A politikus szólt az unió és Magyarország 2020-ig tartó közös céljairól is. Mint ahogy itthon, úgy az unióban is magas arányú, 75 százalékos foglalkoztatottságot szeretnének elérni 2020-ra. A kutatás-fejlesztésre uniós szinten a GDP 3 százalékát, magyar viszonylatban 1,9 százalékát költenék az évtized végén. A megújuló energiák felhasználásában az uniós 20 százalék mellett Magyarországon 14,6 százalék a cél.
Pelczné Gáll Ildikó megjegyezte azt is, hogy elemzéseik szerint a digitális piac, a szolgálatatások, a közlekedés és – bármilyen furcsa – a közbeszerzések területén várható komoly fejlődés 2020-ig az Unióban.