Természetesen azt senki nem várta a sportág miskolci barátai közül, hogy a rendkívül fiatal miskolci alakulat legyőzze a bajnokot, hiszen köztudott, hogy a két együttes mostanság nincs azonos súlycsoportban. Azt lehetett jogosan feltételezni, hogy a vasutasoknak lesznek szép felvillanásaik, és igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani. Nos, az első és második játszmában sikerült is ezt az elképzelést valóra váltani.
A viharsarkiak kezdtek, és jó nyitások után azonnal 4-1-es vezetésre tettek szert. A másik oldalon viszont a bal kezes Szabó Barbara került a nyitóhelyre, és ő is leadott négy remek bombát, így fordult a kocka (5-4). A miskolciak lelkesen játszottak, a hálónál pedig elsősorban Kovács Edina jeleskedett, de méltó társa volt Szajkó Tímea is, így fej-fej mellett haladt a két csapat. A csabaiak keményítettek, és mivel az MVSC játékosai elkövettek néhány hibát, a technikai időnél ismét a vendégek álltak jobban (5-8). A hazaiak nem adták fel, bemutattak néhány remek támadást, és 16-14-es állásnál is ott lihegtek ellenfelük nyakán. Gyors egymásután három miskolci pont érkezett, mire Kormos Mihály edző időt kért. A sorok rendezése sikerült, a ritmusváltás eredménnyel járt, a hullámvasútból újból a bajnok került ki jobban, és alig húsz perc leforgása alatt megnyerte a játszmát.
A folytatásban meglehetősen bágyadtan kezdtek a miskolciak: 1-4, 3-6, aztán pedig 5-8 lett az állás. A bajnok ekkor már magabiztosan használta ki magassági fölényét, és elsősorban a szélekről szerezte pontjait. Energikusan és dinamikusan játszottak a viharsarkiak, ennek a produkciónak viszont a hazaiak nem találták meg az ellenszerét. Érdekes módon mégis következett egy kisebb hullámvölgy a vendégeknél, aminek az lett a következménye, hogy a zöld-fehérek felzárkóztak (12-13). Ezt követően egy ideig ismét csak fej-fej mellett haladtak az együttesek, de a hajrát a vendégek bírták jobban, pontjaikat erőteljes befejező ütésekből érték el. Az előny (16-20) elegendőnek bizonyult, hiába kérte ki Toma edző mindkét idejét, és a cserék sem segítettek.
A harmadik játszmában egymást követték a látványos labdamenetek. A vasutasok érezték, hogy sok babér nem teremhet a számukra, ennek következtében ellazultak, és azokat a megoldásokat is elvállalták, amelyek egyébként kockázatosak. Igaz, sorban mentek el a nyitások, így a Békéscsaba fokozatosan növelte előnyét (6-10). A hajrában aztán teljesen szétesett a miskolciak játéka, szinte semmi nem sikerült nekik, így hat pontot szereztek zsinórban a csabaiak (6-16). Az utolsó percekben már csak egy csapat volt a pályán, a bajnok különösebb erőfeszítés nélkül jutott a három bajnoki pont birtokába.
Eredmény:
Albrecht Miskolci VSC MVSI – Békéscsabai DRE 0-3 (-19, -17, -11)
Miskolc, 150 néző. Vezette: Vígh, Mezei. MVSC: Kiss E., Szabó B., Csarkó, Kovács E., Szajkó, Sitkey. Csere: Nagy Zs., Jobbágy (liberók), Bertók, Kocsis, Kiss D., Tomán, Demkó, Kundrák. Edző: Toma Sándor.
Toma Sándor: – Az első és második játszmában tartottuk a lépést a bajnokkal, de már akkor is érződött, hogy vendégeink fizikálisan erősebbek, ráadásul jól kihasználták magassági fölényüket. Küzdöttünk, harcoltunk, de ez most ennyire volt elég.