Valójában kettős tárlat nyílt a megyei építészkamara székházában. Az egyik Ybl Miklós munkásságáról szól, lényegében szubjektív megközelítésben: a korabeli sajtó tükrében, sok képpel és olvasnivalóval. A másik a Miskolchoz kötődő, huszonhárom Ybl-díjas építész munkásságára vet egy-egy pillantást szinte már szikár-objektíven. Így is érdekes információkkal teli a tárlat annak, akinek nincs a kisujjában ez a témakör, hiszen többek között azt is megtudhatjuk, hogy a város számos részén megtalálható, aulás paneliskolákért H. Borsos Mária éppúgy elnyerte a szakmai elismerést, mint Zsuffa András a Barlangfürdő kagylójáért.
A konkrét tények és tudás mellett ugyanolyan fontos az összkép, ami megmutatja: Miskolc kiemelt helyet foglal el a modern magyar építészetben. Ezért is biztatta Sulyok Miklós művészettörténész a szerdai megnyitón a miskolci építészkollégákat, hogy folytassák a tárlatot.
– Országra szóló kiállítás lehetne, ha számba vennék, és egy látványos kiállításon megmutatnák a XX. század miskolci épületegyütteseit. Említsük meg a legújabbat, Ferencz Marcellnek az avasi jezsuita együtteshez tervezett oktatási épületét, ami méltó folytatása az édesapja, Ferencz István által elkezdett munkának. Ki kell emelni Plesz Antalt, aki nagyon fontos szereplője a miskolci építészetnek. A modernizmus azóta is hangsúlyosan van itt jelen – ellenpontként pedig dolgoznak Miskolcon azok az alkotók is, például Rudolf Mihály vagy Rostás László, akik a történelmi folytonosságot az épületekkel is szeretnék megteremteni. Akik Kós Károllyal vallják: a múlt az, amiben két lábbal állunk – értékelt a művészettörténész.
A kiállításon Kós Károlytól Dézsi Jánoson, Horváth Istvánon át Bodonyi Csabáig, teljes körűen felvonultatják azokat az Ybl-díjas építészeket, akiket Miskolchoz köt munkásságuk – vagy éppen egy jelentős, díjazott épületük.