Richard M. Satava amerikai sebészprofesszor nem mellesleg a NASA kiképzett űrhajósa, orvos-ezredes. Egyetemi tanulmányait a Johns Hopkins és a Hahnemann egyetemen végezte, majd a Mayo Clinic-en szerzett sebész szakorvosi képesítést 1974-ben. Orvosi pályája párhuzamosan haladt a polgári akadémiai centrumokban és a hadseregben. Sebész professzorként 1966-tól Bethesda-ban a Uniformed Services University of Health Sciences-en, 1997-től a Yale Egyetemen, majd 2002-től Seattle-ben a University of Washington-ban dolgozott, ugyanitt 2012-től professzor emeritus.
Közben a katonai kórházak sebészeti osztályának sebész főorvosa. A kuvaiti háború idején, a „Sivatagi Vihar” hadművelet alatt az egyik katonai kórház igazgató parancsnoka Szaud-Arábiában. 1993-tól az Advanced Biomedical Technology, Defense Advanced Research Projekt Agency (DARPA ) program-igazgatója, 1997-től a Yale Egyetem-NASA űrhajózási központ Medical Informatics and Technology igazgatója.
A professzor előadásában többek között arról beszélt, hogy sokat törte a fejét azon, hogy miként lehetne az űrben, a súlytalanság állapotában műteni. Aztán rájött, hogy nem feltétlenül kell az orvosnak jelen lenni az űrműtőben, elég ha robotok végzik el a beavatkozást. A gépek úgy is sokkal pontosabbak, mint az emberek. A robotokat pedig a Földről lehetne irányítani.
Természetesen nemcsak az űrtechnológiában hasznos az úgynevezett távsebészet, de akkor is életet menthet, ha a specialista éppen nem ott van, ahol a műtétet kell elvégezni.
Richard Satava nagyra értékeli a magyar orvostudomány eredményeit, maga is a Semmelweis Egyetem díszdoktora, de a miskolci megyei kórház munkatársaival is kiváló a kapcsolata. Ezért tartott ma előadást a városban a MAB meghívására.
Vele kapcsolatban is igaz az a közkeletű mondás, hogy ha az Egyesült Állomokban valami komoly tudományos eredményt érnek el, ott a háttérben magyarokra lehet gyanakodni. Richard Satava nagymamája magyar volt, az 1800-as évek végén vándorolt ki Amerikába. A professzor pedig nem felejtette el magyar gyökereit.