A Református Egyházkerületi Székház nagytermében Szabó Sándor lelkész bevezetőjében hangsúlyozta, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, áldozataira való emlékezés fontosságát. Mint mondta, ezért is helyezték ki a templom körül a megye forradalmi mártírjainak fotóit az évforduló alkalmából, ezeket sokan megnézik, megemlékeznek a hősökről. A kivégzéseik borzalmairól szólva megemlítette, volt olyan, akinek a saját korábbi osztálytársa volt a hóhéra.
Wittner Mária úgy fogalmazott, egy emberi életről szól a könyv, amit most bemutatnak. Egy emberről, akinek mindennapi problémái vannak. Kiemelte, életútjából a gyermekeire és unokáira a legbüszkébb, de annak is nagyon örül, hogy képviselőként sok emberen segíthetett. A segítés ugyanis nagyon fontos része az életének. Mint mondta, szereti az embereket és szeret velük beszélgetni. Büszke arra az előadásra, amelyre a kommunizmus áldozatainak emléknapja kijelölése után kérték fel, és amelyből egy „vádbeszéd kerekedett”.
Kijelentette: boldog, hogy magyarnak születhetett és ezt a gyönyörű nyelvet beszélheti. A könyvet a fiataloknak ajánlja elsősorban, hogy segítségével megtanulhassák, ez a szülőhazájuk, amiért érdemes harcolni. Nem engedhetik meg, hogy rabszolgák legyenek saját hazájukban.
