Verdi operája Victor Hugo 1832-ben írt, A király mulat című drámája alapján készült. Amit betiltottak, ugyanis alaposan nekiment kora politikai rendszerének – főszereplője, a púpos Triboulet valódi figura, XII. Lajos és I. Ferenc udvari bolondja volt. Verdi 1851-ben határozta el, hogy a – még tilalmi listán lévő – darabból operát ír. Velence katonai kormányzója előre betiltotta a művet, gyalázatosnak tartva egy szexmániás, embertelen uralkodó, egy bérgyilkos, egy prostituált és egy torz udvari bolond szerepeltetését…
Verdi feláldozta a direkt politikai utalásokat (Triboulet-ból Rigoletto lett) – de megtartotta a lényeget. Így született meg legsötétebb, leghátborzongatóbb és leggyönyörűbb operája.
A Rigoletto miskolci előadásának rendezőjét, Szőcs Arturt a hatalmi viszonyoknál jobban érdekelte apa és lánya kapcsolata – ami valahol szintén hatalmi viszony.
– Én abból indultam ki, hogy ha egy ember 20-30 évig képes otthon bezárva tartani a lányát, akkor ott valami nincs rendben. A mi Gildánk, Rigoletto lánya pedig elérte a lázadó korát, elege van a bezártságból, és ezért szökik meg az első férfival, aki a Mantovai herceg – beszélt korábban koncepciójáról.
Boros Lőrinc szimbolikus, látványos díszletei között a premier estéjén László Boldizsár, Laborfalvi Soós Béla, Kolonits Klára, Rácz István, Veress Orsolya lép színre.