A másfél éves kisded otthonában elszenvedett, a testfelszínének több mint nyolcvan százalékát érintő mély, forrázásos égési sérülést. Miután az Országos Égéscentrumban helyhiány volt, január 7-én az éjszakai órákban kritikus állapotban szállították a Jászságból a miskolci Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Intenzív Osztályára.
A felvételt követően azonnal szükség volt a súlyos égési sokk kezelésére, és a kiterjedt bőrhiány miatti extrém alacsony testhőmérséklet mellett a légzés- és keringészavart okozó páncélszerűen megégett bőr első ellátására, bemetszésére.
A beteg megmentéséhez nap mint nap szükség volt a Gyermekintenzív és a Gyermeksebészeti Osztály dolgozói, orvosok, asszisztensek, nővérek, műtősnők, műtőssegédek heroikus erőfeszítésére. A sokkos állapot rendezését követően a sebellátáshoz szükséges kötéscserék, műtétek alatti lehűlés megelőzésére, a hatalmas égett felszín miatti fertőzés elkerülésére, a felfokozott anyagcseréjű beteg megfelelő szintű táplálására volt szükség ahhoz, hogy a plasztikai műtétek sikeresek legyenek, illetve a biológiai kötés alatt a bőr hámosodása meginduljon.
A kis beteget tizenkét napig lélegeztették, kilenc napig monitorizálták. Hétszer műtötték és huszonegyszer hajtottak végre altatásban végzett kötéscserét. Nyolcszor igényelt transzfúziót, és huszonhárom napig parenterálisan táplálták enterális kiegészítés mellett.
A komplex intenzív terápia, összehangolva a sebészeti kezeléssel, meghozta eredményét. A beteg állapota folyamatos javult, és elkerülték a végzetes infekciók kialakulásá. A korai gyógytorna elkezdésével megelőzték az ízületi károsodást.
A harminc napos intenzív kezelés alatt az édesanya folyamatosan a gyermeke mellett volt, hozzájárulva ezzel gyermeke gyógyulásához, ugyanakkor állandó lelki támogatásban részesült az osztály dolgozói és a lelkész-psychológus által.
Február 5-én a beteget rendezett klinikai állapotban, hámosodó sebekkel, javuló kedéllyel és étvággyal helyezték át további kezelésre a Gyermeksebészeti Osztályra.