Két francia tudós ugrott a témára, vagyis, hogy pontosan mi történik, ha pattogatott kukoricát készít az ember. Felfedték például, hogy hol van az a kritikus hőmérséklet, amikor nagy valószínűséggel felrobban a pattogatott kukoricaszem.
Arra jutottak, hogy amikor a hőmérséklet eléri a 180 Celsius fokot, a kukorica külső héja kireped, függetlenül annak méretétől és alakjától.
A kutatás azt is megmutatta, hogyan ugrik fel és robban szét a kukorica héja, és hogy a hang, amit hallunk az ahhoz hasonlít, amikor a víz forró gőze hirtelen kienged a kuktából. Csak sokkal gyorsabban, ezért más és robbanásszerű a hangja.
A kukoricaszem detonációja, majd az ebből fakadó mozgási energia, vagyis a pattogás, a másodperc századrésze alatt következik be.
Emmanuel Virot és Alekszander Ponomarenko fizikusok voltak azok, akik részletesen tanulmányozták a folyamatot.
Olyan kamerát használtak, ami másodpercenként 2900 képkockát képes rögzíteni. Ennek segítségével figyelték meg, hogy mi történik az edénybe helyezett magvakkal.
A kutatók 10 fokonként emelték a hőmérsékletet és mintegy 5 perc alatt érték el a megfelelő hőmérsékletet.
A mag nedvessége miatt 100 Celsius fokon forogni, mozogni kezdett a kukorica, de amikor elérték a 180 fokot, a belső nyomás a tízszerese lett a tengerszintnél mért légnyomásnál.
Miután képtelen ellenállni ekkora nyomásnak, a külső héj megreped, a kemény belső rész ugyanis akkora erővel tágul, hogy kihasítja a külső burkot.
Érdekes megfigyelésük volt, hogy ha 10 Celsius fokkal „hidegebb” van, vagyis ha csak 170 fokra melegítik a kukoricát, akkor a szemek mindössze 34 százaléka robban szét, 180 foknál ugyanez az arány 96 százalék.
„Rájöttünk, hogy a kritikus hőmérséklet 180 fok, függetlenül a szemek méretétől és alakjától” – mondta egyikük.
Külön vizsgálták a kukorica pattogásának okát is. Az ehhez szükséges energia a mag kitöréséből keletkezik. Az energia kezdetben csak feszíteni kezdi a héjat, ami közvetlen kapcsolatban áll a forró a tállal, amiben van. Ez az energia egyre nagyobb lesz, és a kritikus pont után a héj egy része úgy viselkedik mint egy ugró ember lába, és ez lövi fel a magot néhány milliméter vagy centiméter magasságba.
Végül vizsgálták a pattogás hangjának karakterisztikáját is. Azt találták, hogy az hamarabb bekövetkezik, mint maga az ugrás. Amikor megreped a külső héj, a hirtelen kiáramló „gőz” visszahat a mag belsejébe, és mint egy hangerősítő működik.
Ugye, hogy megérte elolvasni? Higgye el, egészen más érzéssel fogja ropogtatni mozi alatt a popcornt!
De hogy ne csak tudomány, hanem kultúra is legyen a cikkben, a végére egy igazi klasszikus. A világhírű Popcorn dal 1969-ből. A szerző Gershon Kingsley.