Ugrás a tartalomra

Politikai megállapodás született a gázszállítás ügyében

Létrehozva
Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben.

Orbán Viktor az orosz elnökkel folytatott keddi budapesti megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a csaknem húszéves szerződéssel kapcsolatban jelezte, annak értelmében az igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kell.

Kedden azonban sikerült megállapodni az orosz elnökkel arról, hogy ezen – 1996-ból „megörökölt” és az idén lejáró – szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a következő években felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.

„Ez nagy megkönnyebbülés számunkra” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy technikai kérdések még hátravannak, de a pontos, szövegszerű szerződés megalkotására az év végéig van idő.

putyin_sajttaj_150217_1_mti.jpg

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a Parlament delegációs termében február 17-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is.

Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne fenntartani a rezsicsökkentést.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztató után az MTI kérdésére elmondta, hogy Magyarország, elsősorban az energiabiztonság miatt, két évvel ezelőtt vásárolta vissza az E.ON-tól azokat az eszközöket – gáztározókat és szerződéseket –, amelyeket a korábbi kormányok privatizáltak. Így van lehetőség arra, hogy az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszerződésnél már a magyar kormány képviselői tárgyalhassanak Oroszországgal, ne pedig egy magáncég – mondta a szóvivő.

A most megkötött megállapodás – folytatta – nem jelent újabb hosszú távú elköteleződést, ugyanis Magyarország az idén lejáró hosszú távú szerződés által tartalmazott, de végül – például a kisebb fogyasztás miatt – le nem hívott gázt fogja felhasználni várhatóan 2018-ig, így addig megoldott a gázellátás kérdése.

A szerződések alapján ezért a gázmennyiségért egyébként akkor is fizetnie kellene a magyar államnak, ha nem használná fel, így a megállapodás éppen azért igen előnyös Magyarországnak, mert így nem a „semmiért” kell fizetnie az orosz félnek – jelentette ki a kormányszóvivő.