Ugrás a tartalomra

Áder: a vizes katasztrófák a jövő problémáira figyelmeztetnek

Létrehozva
A vizes katasztrófák figyelmeztetnek bennünket a jövő problémáira, a tudomány segítségét kell kérni – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) budapesti konferenciáját megnyitó beszédében.

Az államfő kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka vízzel összefüggő katasztrófa.

Rekordokat döntő árvizek egy helyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt. A víz körforgásának felgyorsulása miatt ma már helyenként nem felhők, hanem „vízfolyamok” vannak felettünk, amelyből aztán özönvízszerű esők keletkeznek, és elkezdődött a tengerek vízszintemelkedése – mutatott rá. Olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két bennünket követő generáció esélyeit – hangsúlyozta Áder János.

Kifejtette: közös döntéseinktől és cselekedeteinktől függ, hogy elegendő tiszta víz áll-e majd utódaink rendelkezésére, élhető lesz-e a klíma a Földön az emberiség számára, élhetőek lesznek-e a településeink.

Lesz-e valódi fejlődés, meg tudjuk-e teremteni a társadalom és a természeti környezet harmóniáját, gazdasági fejlődésünk fenntarthatóságát - vetette fel a köztársasági elnök. Rámutatott arra, hogy vannak, akik már érzik ennek hatásait, és vannak, akik még csak a felkészülésnél tartanak.

Nem sci-fi, hanem közeli valóság, hogy Londont hatalmas tengeri mozgó gáttal kell védeni, és Velencét is csak ez mentheti meg – sorolta az Áder János.

ader_vizugyi_szov_konf_150304_mti.jpg

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Európai Vízügyi Szövetség konferenciáján a budapesti Kongresszusi Központban március 4-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Emlékeztetett a 1,5 éve rendezett Budapesti Víz Világtalálkozó sikerére, amelynek üzenetei beépültek a fenntartható fejlődésről szóló New York-i tárgyalások vízről szóló eredményeibe, és az áprilisban, Dél-Koreában tartandó Víz Világtanács ülése is hasznosítani tudja a budapesti közös gondolkodás eredményeit.

Az ENSZ adatai szerint közel kétmilliárd ember még mindig fertőzött vizet kénytelen naponta fogyasztani, évente másfél millió ember hal meg hasmenéses betegségben, amelynek nagy részét a nem megfelelő minőségű víz, a szanitáció hiánya és a drámai higiéniai helyzet okozza – idézte fel az államfő.

Fel kellene ismerni, hogy a városi víz- és szennyvízgazdálkodás technológiai és szemléleti megújulást kíván, mert 19. századi infrastruktúrával és technológiával nem lehet a 21. század kihívásait megoldani. Elérkezhetett az idő a víz- és a szennyvízpiac szabályozásának összekapcsolására. Kérdés, hogy az állam rábízhatja-e a piacra a vízipari beruházásokat. Ezekre a kérdésekre kell választ adniuk a háromnapos tanácskozás résztvevőinek – jelezte.

Áder János szerint a víz- és szennyvíziparban működő vállalkozásokat még szorosabb technológiai, kutatási, fejlesztési-beruházási együttműködésre kellene ösztönözni.

vizugyi_konf_150304_mti.jpg

Kovács Károly, Európai Vízügyi Szövetség (EWA) és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke a kihívások közé sorolta a mennyiség és a minőség szabályozását. 

A vízszolgáltatás költséghatékonyságának biztosítása a szakemberek, míg a szükséges infrastruktúra és szolgáltatás fenntartása a politikusok feladata – jelentette ki.

Hozzátette: az ENSZ és a regionális szervezetek már deklarálták a szennyező fizet és a teljes költségmegtérülés elvét.

Mindenki tudja, hogy minél később cselekszünk, annál magasabb az ár, amit fizetnünk kell – jelentette ki Kovács Károly.

Thomas P. Bostick altábornagy, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnöke, a Szárazföldi Haderő műszaki csapatainak (USACE) parancsnoka a konferencián arról beszélt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között szoros partnerség van, katonai és kormányzati területen egyaránt. A katonai együttműködésen belül kiemelte, hogy Magyarország ad otthont a pápai nehéz légiszállító ezrednek. A konferencia emlékeztet bennünket a vízbiztonság, a vízellátás, és a vízgazdálkodás fontosságára, készek az együttműködésre és arra, hogy tanuljanak a magyaroktól – jelezte. Az altábornagy szerint Magyarország a világ egyik vezető országa a vízügyi kihívások kezelésében. 

Megjegyezte: sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi dolga van egy katonai parancsnoknak egy vízügyi konferencián. Elmondta, hogy az Egyesült Államok egyedülálló képességekkel és tapasztalattal rendelkezik a területen, jelenleg a hadsereg kezelésében van az ország vízkészletének, és vízi infrastruktúrájának túlnyomó része, és jelentős szerepet vállalnak a katasztrófa-elhárításban.

Az Európai Vízügyi Szövetség és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség által rendezett budapesti vízkonferencián és vízipari kiállításon a települési vízgazdálkodás és víziközműágazat legfontosabb szereplői képviseltetik magukat.

A nemzetközi tanácskozás kiemelt témája a szolgáltatások és az infrastruktúra pénzügyi és műszaki fenntarthatósága, a konferencia előadói között vannak az Európai Bizottság, a Világbank, a Duna Régió Stratégia képviselői mellett vizes társszervezetek, kutatók és vízipari felsővezetők.