Miskolc idén 25,6 milliárd forintos költségvetési főösszeggel tervezi a büdzsét. Jelentős változás, hogy a szociális támogatások jó része átkerült az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Ezért kevesebb a szociális területre szánt összeg, és nem azért, amit a Demokratikus Koalíció állított, hogy a város erre nem fordított kellő figyelmet.
Nem kell számolni a 35 milliárdos adóssággal, amit az állam átvállalt. Ez azért fontos tény, mert így idén nem kell 3 milliárd forintot adósságszolgálatra fordítani. Emellett folyamatosan emelkedik az önkormányzat saját bevétele, helyi adóból tavaly 10,7 milliárd folyt be, idén 11,4 milliárd forintot terveznek. Ez egyértelműen a helyi gazdaság erősödését jelzi. Közbiztonságra 127 millió forinttal többet fordít a város.
Az önkormányzat folytatja a nagyberuházásokat: a Diósgyőr-Lillafüred turisztikai nagyprojektet, a tapolcai strandfürdő építését és a stadionrekonstrukciót (ez utóbbi pénzügyi tekintetben nem jelenik meg a költségvetésben, mert állami beruházás).
Március elején nyert a Miskolci Egyetem és a város 550 millió forintot egy Tudás-park létrehozására, a forrásból az önkormányzat 167 millió forintot kapott.
A közgyűlési frakciók eltérően látják az idei számokat:
Jakab Péter (Jobbik): Miskolc lélegeztető gépre került, ami elsősorban a kormány hibája és nem az önkormányzaté. Sok pénz megy közbiztonságra, de még sincs rend Miskolcon.
Kriza Ákos, polgármester: ha nem támogatná a város intézményeit és szervezeteit, akkor nem takarítanák a várost és csaknem 700 forint lenne egy buszjegy. Ezt akarja a Jobbik.
Soós Attila (Fidesz): a városi önállóság költségvetése a 2015-ös. Megszabadult a város 36 milliárd forintos adósságállománytól, forrásait pedig munkahelyteremtésre és a közbiztonság erősítésére hasznosítja az önkormányzat.
Simon Gábor (MSZP): az állam nemcsak feladatot, hanem pénzt is elvesz. Jelentős az egyensúlytalanság, ilyen tragikus éve nem volt a városnak.
Molnár Péter (KDNP): a Gyurcsány-kormány egyre több feladatot adott az önkormányzatoknak, amihez forrást egyre kevésbe nyújtott. Ez változott 2010-től, mára egyensúlyban van a büdzsé. Az adósságátvállalás okán itt maradó 3 milliárd forintot például a Salkaházi Sára programra tudják költeni.
Badány Lajos (Jobbik) gyakorlatilag elismételte frakcióvezetőjének álláspontját. Kovács László (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy 370 millió forintot különített el a Salkaházi programra, ezzel cáfolta, hogy a város idén nem költ eleget szociális feladatokra. Miskolc kikerült a rendszerváltás vesztes városai közül. Nagy-Korsa Judit (Együtt) szerint a Salkaházi program nem szociális kérdés. Fájlalja, hogy a gyermekek után fizetendő étkezési hozzájárulás 10 százalékkal nő. Nehéz Károly (Fidesz-KDNP) válaszul elmondta: azért emelték 10 százalékkal a hozzájárulást, hogy a gyermekek egészségesebb ételt kaphassanak az óvodákban és az iskolákban. Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz-KDNP) azt mondta: a legjobb bizonyíték arra, hogy jó a költségvetés, hogy a szocialistáknak nem tetszik. Tompa Sándor (DK) arról beszélt, hogy jelentősen csökkent a költségvetési főösszeg, ami önmagában problémás. Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint a Miskolc Holding nem működik megfelelően, mert nem tudják segíteni a város gazdálkodását. Kriza Ákos polgármester elmondta: a Holding tagvállalatai közszolgáltatást végeznek, ha ezen cégek bevételeit lefölözné az önkormányzat, akkor a miskolciak zsebéből vennének ki pénzt.
Pfliegler Péter alpolgármester visszautasította Jakab Péter (Jobbik) kijelentését azzal kapcsolatban, hogy szemétben úszik a város. Azt meg egyszerűen óriási tájékozatlanságnak tartotta, hogy a Jobbik szerint az uniós csatlakozás előtt nagyobb támogatást kapott Miskolc, mint utána. Százszor több pénz jut fejlesztésre 2004 óta, mint előtte, mondta az alpolgármester.
Kiss János alpolgármester szerint ez a költségvetés a szabadság költségvetése. Fenntartja a fejlődést gazdasági, turisztikai területen. Új villamosok érkeztek a városba, hamarosan a buszpark is megújul. Mindez a felelős gazdálkodás eredménye az alpolgármester szerint.
- Ha nem így tettünk volna, akkor ezt a költségvetést nem az önkormányzat, hanem a hitelező bankok írták volna – zárta Kiss János.
A képviselők 17 módosító indítványt nyújtottak be a költségvetéshez, többségében városüzemeltetési, infrastrukturális kérdésekben.