1934-ben avatták fel Lévay József egészalakos, másfél embermagasságú, bronz szobrát. Borsodi Bindász Dezső (1903-1979) készítette el, akinek gyermekkori emlékei fűződtek a költőhöz. A megrendelő a Lévay József Közművelődési Egyesület volt. A mellén keresztbe fektetett karokkal távolba meredő költő alakja kisebbnek tűnik a kő talapzaton, mint amilyen a valóságban volt. A talapzat domborművei a legismertebb Lévay versekre utalnak (Mikes, Szüretünk). A szobor elkészítésének elhatározásától a megvalósításig másfél évtized telt el. Először a mai Bartók téren szerették volna a szobrot elhelyezni. Még nem épült meg a Zenepalota, a Luther tér pedig piacnak adott helyet, így az ötletet elvetették. Második helyszínként a Népkert mellett már több indok szólt. A Népkert elnevezése, a Lövölde-kert kialakítása Lévay nevéhez volt köthető, s 1913-tól már a Népkert és az Agrártelep között utca viselte a nevét. Jókai Mór után ő volt a második ember, akit életében ez a megtiszteltetés ért. A Palóczy utcára kényszerből esett a választás. 1925-től a minorita rendház melletti Kis-Népkertben már állt Deák Ferenc szobra, az utca másik, nyugati végén 1906-tól pedig Szemere Bertalan szobra.
Lévay József lakóháza a Hunyadi János utca 4. szám alatt volt. Az 1925-ben megnyitott múzeumi emlékszoba – kortársak elmondásai alapján – a Hunyadi utcai Lévay-szobát idézte, azok alapján állította össze Leszih Andor, az intézmény vezetője. 1929-ben került az első márványtábla a Hunyadi utcai házra, de onnan nyoma veszett. A ma látható és olvasható táblát 1932-ben avatták fel.A költő végrendeletében pontosan rögzítette, milyen ingósága, tárgya hová kerüljön, kié legyen. Még gyászjelentését is saját kezűleg írta, s ugyancsak meghagyta temetését is, amely a lehető legegyszerűbb volt. A múzeumba került Borsod vármegyétől kapott aranytolla Miskolc díszpolgári oklevele (1910-ben kapta Horváth Lajos országgyűlési képviselővel, akivel még a szabadságharc idején alakult ki életre szóló barátsága), a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság oklevelei és számos kitüntetés, emlékérem. A könyvtárát a református főgimnáziumra hagyta. Ennek 1852-1865 között tanára volt, s amely 1935-től, majd új alapító okirata szerint 1993. május 20-tól ismét az ő nevét viseli, mint Miskolci Lévay József Református Gimnázium.