A népszokás már régóta ismert, bár eredete nem tisztázott. Eredhet a bolondos áprilisi időjárásból, de abból is, hogy a kelták idejében ilyenkor bolondos ünnepeket ültek. Eredhet továbbá abból is, hogy 1564-ig április 1-jén kezdődött az év, de akkor IX. Károly francia király az új esztendőt január 1-jére tetette. Régen cédulákat is küldözgettek ilyenkor egymásnak az emberek, majd azt mondták a postásnak, hogy nem nekik szól, s adtak egy másik címet, hogy vigye oda. A szokáshoz mondókák is tartoztak:
– „Csiribiri bakveréb, a bolondot küldd elébb.”
– „Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő.”
Magyarországon kb. a XVII. század óta él „április bolondja”. Eleinte csak a gyerekeket viccelték meg – például elküldték őket a boltba egy-egy nem létező dologért – esernyőmagért, trombitahúrért. A beugratottakat pedig így csúfolták: „Április bolondja, május szamara...!”