2010–2014 között már a 18–25 éves korcsoportban is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint, a vizsgált férfiak közt 7 százalékos, a nők közt 5 százalékos gyakorisággal. Gyakorlatilag minden második 26 év feletti férfinál magas vagy nagyon magas értéket mértek, míg a nőknél leginkább 46 év felett tapasztalták a koleszterinszint ugrásszerű növekedését – ennek ellenére a 18–45 éves nők esetében is minden harmadik résztvevő érintett volt. Összességében elmondható, hogy a magyar nők 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának eredményei tértek el a határértéktől.
Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és érrendszeri betegségek, de azt kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. A korai felismerés ezért is kiemelt fontosságú, hiszen a magas koleszterinszint orvosi kezelés nélkül többek között szívinfarktus kialakulásához vezethet.
A koleszterin szervezetünk fontos építőeleme, mint sejtmembrán-alkotó minden sejtünkben jelen van. Magas koncentrációban tartalmaz koleszterint az agy, de számos létfontosságú molekula, például a szteroidhormonok vagy a D-vitamin előanyagaként is szolgál.
A vér magas koleszterinszintje két fő forrásból származik. Részben a táplálkozásból, elsősorban állati eredetű zsírok túlzott fogyasztásából (kb. 30 százalék), másrészt a koleszterin belső, májban zajló termelődéséből (kb. 70 százalék), melynek fokozódása gyakran öröklötten fordul elő.
A koleszterin nem vízoldékony, a vérben fehérjéhez kötve, ún. lipoprotein formájában kering. A lipoproteinek közül a nagy sűrűségű (HDL) érvédő hatású, míg az alacsony sűrűségű (LDL) érelmeszesedésre hajlamosít. Amennyiben valamely társbetegség vagy állapot (például magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) hatására elindul az érrendszer károsodása, az LDL nagy mennyiségben jut be az érfal belsejébe, és ott gyulladásos folyamatot indít el. A folyamat számos következménye közül a legismertebb az érfal meszesedése, szűkülete, mely éppúgy érinti a szív koszorúereit, mint a végtagokat vagy az agy érrendszerét.
Az enyhén emelkedett koleszterinszint kezelése életmódváltással, diétával is lehetséges, a mérsékelten vagy súlyosan emelkedett értékek azonban folyamatos kontrollt és gyógyszeres kezelést igényelnek. Az is kiemelten fontos, hogy a betegségben érintettek az orvosi előírásoknak megfelelően szedjék a koleszterinszint-csökkentő készítményeket. Sajnos gyakori probléma, hogy a betegek nem rendszeresen szedik, vagy teljesen el is hagyják a gyógyszert, ugyanis az emelkedett koleszterinszint nem jár fájdalmas tünetekkel. A terápiakövetés hiánya azonban a már korábban említett súlyos következményekkel, akár szívinfarktus kialakulásával is járhat.
A gyors és gyakorlatilag fájdalommentes szűrést kérhetjük háziorvosunktól vagy Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának állomásain.
Bővebb információ: http://www.egeszsegprogram.eu/