Kiss Attilának, az MVSI úszójának a víz jelenti az életterét. Úgy érzi, ezen keresztül tud érvényesülni, itt éri el céljait. A vízzel együtt érzi magát teljesnek. Mint elmondta, kortársaitól eltérő életet él, a sport miatt sokszor le kell mondania olyan programokról, amelyekre a barátai elmennek. De nem bánja, ő ezt az életet választotta.
2013-ban Törökországban csapatversenyben harmadik helyezést ért el két társával, 2014-ben Zágrábban a Junior és Ifjúsági Nyíltvízi Európa-bajnokságon az ezüstérmes csapat tagja volt.
– Az úszás az egész életemet kitölti – mesélt mindennapjairól. – Reggel, amikor felkelek, először végiggondolom, hogy mik a céljaim, az álmaim, mit szeretnék elérni, aztán pedig az aznapi edzésemet. Naponta tizennégy-tizenöt kilométert úszom. Emellett egy órán át edzem a szárazföldön. A legnehezebb pillanataimban mindig arra gondolok, hogyan lendültem át korábban hasonló nehéz pillanatokon. Felidézem akkori érzéseimet, a versenyek sikereit. Ezekre az élményekre visszagondolva, bármikor erőt tudok meríteni.
Kiss Attila 2014-ben a Balatonfüreden rendezett Nyíltvízi Junior Világbajnokságon egyéniben a hetedik lett, csapatával pedig aranyérmes. A verseny három kilométeres távján harminchárom perces idővel ért el első helyezést két társával, Orosz Ádámmal és Kiss Nikolettával. Attila volt a trió vezérúszója, ő diktálta a tempót, figyelte az irányt.
– A világbajnokság után a dobogó első fokáról néztem az ünneplőket – emlékezett vissza első nagy sikerére, – közöttük a szüleimet, akiknek örömkönny csillogott a szemükben. Ez mérföldkő volt az életemben, fantasztikus érzés volt ott állni. Visszagondoltam arra az útra, amit addig megtettem, sokat köszönhetek a családomnak, főleg az édesapámnak. Több álmom van – avatott be minket jövőképébe. – Mint minden sportolónak, nekem is fontos célkitűzésem, hogy kijussak az olimpiára, és onnan a legfényesebb érmet hozzam haza. Tisztában vagyok azzal is, hogy addig még sok lépcsőfokot meg kell másznom. Ezeket próbálom most teljesíteni – tette hozzá.
Országos versenyeken volt már második helyezett nyolcszáz gyorson, és harmadik négyszázon.
– Minden edzés végén kétszer-háromszor felugrom a medence aljáról. Ennek a rituálénak nincs különösebb oka, csak jókedvemben csinálom – árulta még el játékosan az úszó.
