2015-öt írunk. A tapolcaiaknak mostanra lett református temploma. Eddig is összejártak, hiszen templom nélkül is erős az Istenhit, de mostanra adományokból és pályázati pénzekből sikerült felépíteni az Isten házát.
– Majdnem kicsi – jegyezte meg csillogó szemmel a szószéken álló Csomós József püspök, miután szétnézett a hívek között.
Ezzel örömét fejezte ki, hogy mire eljutottak odáig, hogy legyen templomuk, már sokkal többen lettek, mint amikor elkezdték a gyűjtögetést a megépítésére.
– Másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött meg az építkezés – tette hozzá. – Ezalatt az idő alatt nemcsak a templomot építette az Úr, hanem az emberek lelkét is.
Valóban tizenöt éve tették le az épület alapjait, ám a gondnok fejében már jóval korábban megjelent a templom képe.
– Már a kilencvenes évek elején eldöntöttem, hogy addig nem halok meg, amíg ennek a gyülekezetnek nem lesz temploma – nyilatkozta Simon István, aki a hálaadó Istentiszteletre egy könyvbemutatóval készült, ami beszámolóját tartalmazza a templom építésének történetéről.
A helyiek folyamatos adakozásán túl besegített a tiszáninneni református egyházkerület püspöki hivatala, egy németországi befektető és maga a magyar kormány is. A tizenöt éves építkezés mindösszesen százhúszmillió forintba került.
A miskolctapolcai reformátusok nagyon örülnek a templomnak.
– Mostanáig imaházban voltunk, ahol kevesen fértünk el – mondta Szilágyi Istvánné. – Szerintem turisztikai szempontból is szép és látványos egy új templom a városrészben.
A gyülekezet már az ötvenes évektől létezik. Ő 1958-tól él Miskolctapolcán, gyerekként itt konfirmált.
– Elég kis közösség él itt – árulta el Gajdos János lelkész. – A vasárnapi Istentiszteleteken harminc-negyven fő jelenik meg. Ünnepnapon ennek kétszerese, de karácsonykor hazajönnek a távolélő családtagok is, úgyhogy akkor mintegy százan vagyunk.
A belső tér burkolása még több helyen hiányzik, de most már így is késznek nyilvánították. A rendezvényen jelen volt Kiss János alpolgármester és Nehéz Károly önkormányzati képviselő.
