Ugrás a tartalomra

„Jó zenét csak jó emberek tudnak játszani”

Létrehozva
Buri Jenő az igényes cigányzene tolmácsolásáért vehetett át Nívódíjat Miskolc város napján. Nagyon sokan ismerik a produkcióit, szívesen szórakoztatja a közönséget a különféle városi rendezvényeken.

Buri Jenő szeret családi ünnepségeken is muzsikálni, esküvőkön, állófogadásokon és természetesen folklór estek alkalmával. Nem csupán hagyományos cigányzenét, hanem filmzenét, slágerzenét, verbunkost és palotást is játszik. Egész Európában sikere volt, Kassán is szívesen fogadták, mikor az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat nyitónapján hegedült.

– Szeretem a tánczenét, a jazzt, és a klasszikust is – sorolta a művész –, igazából mindegy, milyen stílust játszom, mindegyiket szeretem.

Ez érezhető a játékán. A színpadi előadásokon maradéktalanul gondoskodik a kitűnő hangulatról. Több évtizedes gyakorlattal rendelkezik, főiskolát végzett.

– A zene, amit játszunk, igazából nem „jön” sehonnan – nem is jöhet, hiszen az emberben kell, hogy legyen. Az, akiben nincs benne, akiben nincs ritmus, az soha nem tudja megtanulni a zene tolmácsolását – vélte Buri Jenő. – Lehet nagyon lelkes, szorgalmas, de az előadása soha nem lesz olyan, mint azoké, akiknek ez a vérében van. Ezzel egyáltalán nem csupán a cigányokra gondolok, hanem minden élő emberre. A zene valahonnan az Istentől fakad, és minden érző ember szívét megérinti. Ihletet ad, és életerőt – tette hozzá.

Buri Jenő családi tradíciót folytat, ősei századokra visszamenőleg, a családfa távoli földben szerteágazó gyökeréig muzsikusok voltak. Zenekarával 1974-ben Székesfehérváron, a Jazz Fesztiválon első helyezést ért el. Akkor azt mondták róla, „finom ember, szabad a lelke”.

buri_jeno_140706_ja_11.jpg

A muzsikához társaságra van szüksége, pódiumra vágyik, koncertdobogóra. Hangsúlyozza, a cigányzene neki nem azonos a cigányfolklórral. Mint mondja, a cigányzene egy előadói stílus, olyan hangszerelés és hangzásvilág, amit az egész világon a magyar kultúra részeként ismernek és szeretnek. Buri Jenő és zenekara néven négy éve játszik szalonzenét Szirmai Zoltán zongoristával. Elmondása alapján nagyon sokat tanult zenésztársától. Képviselték Miskolc városát Kassán 2013-ban, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat nyitónapján. Egész Európát bejárták, több nemzetközi versenyen szerepeltek, díjat is nyertek.

– Egy hangszer a legértékesebb dolog, amit ember el tud képzelni – mondta, miközben magához ölelte a hegedűjét. – A hangszert imádni kell, én egy képzőművész barátomtól kaptam a hegedűmet. Számomra egy kincs, nagyon-nagyon szeretem. Majdnem annyira, mint a gyermekeimet, nagyon a szívemhez nőtt.