Ugrás a tartalomra

Kriza Ákos: "Az operafesztivál ma már az országimázs része"

Létrehozva
A Bartók Plusz Operafesztivál megnyitóján Kriza Ákos polgármester kijelentette, hogy ez ma már az országimázs része. A városvezető ünnepi beszéde után egy ősbemutatóval kezdődött a tíznapos rendezvény a Miskolci Nemzeti Színházban.
Loading Video...
Nem

A Bartók Plusz Operafesztivál hivatalos megnyitója a Miskolci Nemzeti Színházban volt pénteken este 8 órától. Kriza Ákos polgármester megnyitó beszédében elmondta, hogy a tizenötödik operafesztivál egy különleges program a város életében. Az, hogy az Európai Fesztivál Szövetség a minősített európai fesztiválok sorába választotta, külön megtiszteltetés.

operafesztival_nyitoeloadas_150612_vcs_6.jpg

Fotók: Végh Csaba

– Ez egy presztízsértékű minősítés, amivel a miskolci fesztivál bekerült azon „első generációs" európai fesztiválok közé, amelyek a mozgalom nagyköveteiként az európai kultúra ügyét szolgálják.

A polgármester hangsúlyozta, hogy az együtt megélt ünnepek erősítik legjobban a közösségeket.

– Ha valaki dicsérő szavakat mond róla, mi is büszkék leszünk, a miskolci identitás izmosodik általa. Miskolc átformálása már zajlik és bízom benne, hogy megállíthatatlan lett a folyamat. Egy önazonosságát, jellegét, gazdaságát elvesztő településből Magyarország egyik dinamikusan fejlődő, egyre inkább meghatározó városává kezdünk válni minden területen – mondta el Kriza Ákos, majd hozzátette: A Bartók Plusz már régen túlnőtt Miskolcon. Ma már az országimázs része.

A városvezető szerint az operafesztiválok sorában azért különleges a miskolci, mert nagyon széles közönség réteghez szól, nagyon változatosan.

operafesztival_nyitoeloadas_150612_vcs_9.jpg

– Példa nélküli, hogy kortárs szerzők műveivel, sokszor kísérleti darabokkal igyekeznek megszólítani a közönséget – mondta Kriza Ákos, aki színháztörténeti jelentőségűnek nevezte "A kékszakállú herceg várának" szombati előadását. A darab ugyanis az 1918-as ősbemutatónak a rekonstruált színpadképe alapján kerül színre.

A megnyitó beszéd után bemutatták Fekete Gyula "Egy anya története" című megrendítő meséjét. A kortárs zeneszerző Andersen egyik legmeghatóbb történetét dolgozta fel, ami már számos filmalkotót megihletett.