Ugrás a tartalomra

Idegen létformák a Rosetta üstökösön? – Egyelőre műszerünk sincs azonosítani

Létrehozva
Az Európai Űrügynökség 2004-ben útnak indított űrszondája tavaly augusztusban állt pályára az űrvándor magja körül. A Rosetta körülbelül 200 millió kilométerre van a Naptól, amelyhez augusztus közepén merészkedik a legközelebb.

rosetta.jpg

A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (Fotó: ESA/Rosetta/NAVCAM – CC BY-SA IGO 3.0)

Két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén kifejtette, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont.

Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, szokatlan "küllemére" nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.

Eközben sem a Rosetta, sem a Philae leszállóegység nem rendelkezik az idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel. A projekt tervezésekor, amikor felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.

Chandra Wickramasinghe szerint - aki annak idején részt vett a Rosetta-projekt tervezésében - nyitottabban kellene kezelni az idegen létformák létezésének kérdését. "Ötszáz évvel ezelőtt kemény csatározások árán sikerül elfogadtatni, hogy nem a Föld a világegyetem központja. Ami az életet, a biológiát illeti, gondolkodásunk mindmáig Föld-centrikus maradt, és nem kevés erőfeszítést igényel, hogy megszabaduljunk ezektől dogmáktól" - vonta le a tanulságot.