Ugrás a tartalomra

Görög válság – a Grexit könnyedén bedöntheti az egész Balkánt

Létrehozva
2015. július 5-e nagy valószínűséggel bekerül majd a történelemtankönyvekbe is, első ízben mondott ugyanis nyilvánosan is határozott „nem”-et a válságot immáron évek óta hatékonyan kezelni képtelen Európai Unió megszorításokra épülő politikájára egy tagállam polgárainak döntő többsége – írja a kitekinto.hu.

  A vészharangot már a görögországi referendum után nem sokkal, hétfőn megkongatta a belga külügyminiszter, Didier Reynders, meglátása szerint Görögország kilépése az eurózónából (Grexit) magával ránthatja akár az egész térséget is – idézte a BalkanInsight.com hírportált a kitekinto.hu. A tárcavezető tapasztalatai és információi alapján ez nem pusztán csak Macedóniát és Montenegrót érintené kifejezetten érzékenyen, de még Bulgáriában is súlyos zavarokat okozhatna Görögország erős helyi befolyásából fakadóan.

A talán leggyengébb láncszem, a tömeges migráció és a belpolitikai válság által egyaránt sújtott Macedóniában a múlt héten korlátozták a honi pénzintézetekből történő tőkekiáramlást Görögországba, új intézkedések foganatosítása a pénzügyi rendszer védelme és megerősítése céljából egyelőre nincs napirenden.

Az eurót mint fizetőeszközt zónatagság nélkül bevezető Montenegróban a jegybank által készített elemzés szerint nem áll fenn veszély a kereskedelmi kapcsolatok alacsony intenzitása, továbbá a két ország bankrendszere közti rendkívül laza kötelékek miatt. Mindenképp szükség lesz ugyanakkor egy „B-tervre” is a kockázatok és negatív hatások minimalizálása érdekében, amelyet Aleksandar Damjanović, a törvényhozás gazdaságért és költségvetésért felelős bizottságának elnöke is megerősített.

Az egész Balkánon minden bizonnyal az amúgy is működési zavarokkal birkózó Bosznia-Hercegovina a leginkább kitett a bizonytalanságból következő pánikhangulatnak, az államszövetség területén használatos konvertibilis márka árfolyama ugyanis az euróhoz van kötve, így bármilyen nagy kilengésű fluktuáció beláthatatlan következményekkel fenyegethet, különös tekintettel a nagyrészt amerikai dollárban jegyzett hatalmas államadósságra.

Szerbia hivatalos állami szinten érdemben nem kommentálta eddig a vasárnapi fejleményeket, Aleksandar Vučić kormányfőt azonban a történtek abszolút megerősítették saját korrekciós programjuk helyességét és időszerűségét illetően, Szerbia „pénzügyi egészsége” pedig immáron megengedi, hogy valamikori utódának már ne fájjon a feje az államcsőd lehetséges veszélye miatt. A portál által megkérdezett szakértők ugyanakkor igyekeztek rámutatni, hogy a szerb bankszektor 15 százaléka görög kézben van, így a begyűrűző és egymást gerjesztő folyamatok itt is hamar pánikhoz vezethetnek.

A helyzet pikantériáját adja, hogy a belgrádi kormánykoalíció munkaügyi miniszterén, Aleksandar Vulinon és pártján, a szocialistákon keresztül szoros kapcsolatban áll a Szirizával, véleményük szerint ugyanis Brüsszelnek végre meg kellene már értenie a görög nép által küldött világos üzenetet.

A már két éve uniós tag Horvátországból ugyancsak nem érkezett mindeddig reakció kormánykörökből, Ivo Josipović volt államfő ugyanakkor figyelmeztetett a görög társadalomban mélyen húzódó rendkívüli törésvonalakra, így szerinte a lehetséges megoldás csak és kizárólag egy kompromisszumos és fenntartható pályát ígérő javaslattal érhető el.