Egyszerűen szükség van egy szabályrendszerre, melyet minden résztvevő ismer, elismer, és ennek megfelelően cselekszik, mióta autók járnak az utakon. Talán nincs is még egy olyan globális szabályrendszer, melyet ennyi ember ismer, és amely ennyire kompatibilis a Föld bármely pontján. Ez nem más, mint a KRESZ. Vannak benne olyan pontok, melyek megszegése kisebb, másoké nagyobb eséllyel okoznak azonnal balesetet, amik akár halálosak is lehetnek. Utóbbiak közé tartozik például az elsőbbség meg nem adása.
Ha pirosra vált egy közlekedési jelzőlámpa, vagy egy kereszteződésben stop táblával szabályozzák az áthaladás sorrendjét, akkor jellemzően a közlekedők nagyon nagy többsége megáll a kijelölt helyen, megvárja a szabad jelzést, vagy körültekint. Ilyenkor ha nem akadályoz senkit a továbbhaladásával, akkor újra elindul. De vajon mi az, ami a járművezetőket a fenti esetben megállásra készteti? És mi az, amiért a tábla és jelzőlámpa nélküli, egyenrangú útkereszteződésekben nem teszik ugyanezt, nagyon sok esetben még arra se veszik a fáradságot, hogy jobbra tekintsenek – még egy pillanatra sem?
A közlekedésmérnökök, forgalomszabályozási szakemberek nem véletlenül terveznek meg egy csomópontot – de jellemzően egy egész környéket úgy, hogy abban a jobbkéz-szabály az érvényes. Ezek ugyanis nemcsak az elsőbbség kérdését teszik – elméletileg – teljesen egyértelművé, hanem például a sebességet is lejjebb szorítják, ugyanis mindenkinek minden kereszteződésnél lassítani, megállni kellene – de sajnos sokan nem teszik, hanem meredten bambulnak előre, és nyomják a gázt. Ők ugyanis egyenesen haladnak, és eszükbe sem jut, hogy a tőlük jobbról érkezőnek lenne esetleg elsőbbsége. Ha annak a járműnek a vezetője is hasonló módon közlekedik, annak csúnya csattanás a vége, és ilyenekre – sajnos – elég sűrűn kerül sor sok hasonló környéken.
Azért is érdemes időnként újra átnézni a KRESZ könyveket vagy a mindenki számára hozzáférhető interneten a még pontosabb értelmezéseket, mert az értő olvasás, úgy látszik, sokak számára nem ment akkor, amikor a KRESZ-t tanulták vagy egyszerűen mára már elfelejtik bizonyos részeit, akár az egészet is és úgy közlekednek, ahogy éppen akkor nekik jól esik. Érdemes felidézni, hogy mik is szabályozzák az elsőbbség kérdését egy útkereszteződésben – és mik nem! Nem számít többszintű kereszteződésnek az, ahol az egyik út néhány centiméterrel magasabb felületen, például a járdán átvezetve csatlakozik egy másikba, nem kötelez elsőbbségadásra a lakó-pihenő övezet vége tábla sem, ahogy a díszburkolat, a kockakő, vagy egyéb épített útburkolat sem, sőt az utak szélessége sem döntő ebben a kérdésben! Jó lenne, ha ezeket is figyelembe venné mindenki, aki bármilyen járművel közlekedni kezd, és nem a felháborodottat, a sértődöttet játszaná, ha valaki más szabályosan közlekedik!