A bibliai történet szerint Illés próféta a fenséges szépségű Kármel hegyén mutatta be a népnek, hogy Jehova az igaz Isten, és nem Baál. A tizenkettedik század végére hát remeték emeltek kápolnát a Kármel hegyére. Már ekkor is jellemző volt rájuk a Mária kultusz. Rögtön a kezdetektől több águk is kialakult. Magyarországra Nagy Lajos király idejében kerültek. A középkorban négy kolostoruk volt: Budán, Eperjesen, Pécsett és Privigyén. Miskolcon is éltek kármeliták egészen a huszonegyedik századik. A Kiss Ernő utca elején található templom neve őrzi ittlétüket: kármelita kápolna.
Július 16-a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. Az ő tiszteletére mutattak be szentmisét vasárnap délelőtt 11 órától az említett helyszínen. A szentmiséhez kapcsolódott körmenet és búcsú is, hogy még ünnepélyesebbé tegyék ezt az alkalmat. Az ünnepi szentmisét Lóczi Tamás atya, a Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója mutatta be, de jelen volt a görög katolikus egyház egyik első helynöke is, Szocska Ábel.
A hívek a templomkert árnyas fái között erősíthették meg hitüket Kármelhegyi Boldogasszony búcsújában.
