Az agrárvállalkozások 60 százaléka tervez beruházást a közeljövőben, csaknem 34 százalékuk már a következő hónapban banki hiteligényléssel számol – állapította meg az Erste Bank felmérése, amely a mezőgazdasági szereplők fejlesztési terveit térképezte fel. A 200 agrárcég megkérdezésével készült kutatásból kiderül: a szereplők 52 százaléka a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával is számol fejlesztési tervei megvalósításakor.
Utóbbi érdeklődésben szerepet játszhat az is, hogy a jegybank 2016-tól fokozatosan kivezeti a növekedési hitelprogramot – áll a pénzintézet közleményében. A hitelprogram csaknem két éve nyújt olcsó forrást a hazai gazdaság szereplőinek. A kezdeményezés során rossz hitelek kiváltására és fejlesztésekre, beruházásokra egyaránt rendelkezésre állt a bankoknál több százmilliárdnyi friss jegybanki tőke. A program várható kivezetése, az alacsony kamatkörnyezet és a magyar gazdaság legfrissebb makroadatai vélhetően együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a fejlesztéseknél a cégek – így az agrárszereplők is – számolnak az NHP bevonásának lehetőségével is.
A felmérés adatai szerint azonban a beruházási kedv nem egyenletesen oszlik meg: míg például Tolna megyében minden válaszadó tervez valamilyen fejlesztést, az ebből a szempontból leggyengébbnek számító Heves megyében ennél jóval kedvezőtlenebb az arány. Régiós szinten a nyugati országrész a lelkesebb, az agrárvállalkozások beruházási kedve a Dunántúlon nagyobb. A nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régióban a megkérdezettek többsége válaszolt úgy, hogy rövid időn belül beruházásba kezd. Itt Győr-Moson-Sopron és Fejér megye a legélénkebb beruházási szereplő, előbbiben 77, utóbbiban 67 százalék tervez fejlesztést. A dél-dunántúli régió fejlesztési potenciálja egyenletesen erősnek számít, ám a keleti országrészben némileg lanyhább, bár az észak-alföldi régióban még így is erős közepesnek mondható a beruházási kedv.
Az agráriumban az elmúlt években először a növénytermesztésben, majd az állattartásban alakultak ki olyan felvásárlási árak, amelyekkel a mezőgazdasági szereplők már jelentős pénzügyi eredményeket értek el. Az utóbbi időben ugyanakkor ezek az árszintek sokat csökkentek, miközben az input anyagok árai növekedtek. Az agárolló időszakos nyílása még fontosabbá teszi a gazdálkodók számára a hatékonyságjavító beruházásokat.