Magyarországon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést 1999-től szabhatják ki a bíróságok. Ez azt jelenti, hogy ekkortól a bíróság meghatározza azt is, hogy az elítéltet leghamarabb mikor engedhetik ki a börtönből, vagy egyáltalán nem engedhetik ki többé.
Kikre sújt le a törvény ilyen súlyos ítélettel? Azokra, akik „hidegvérű, kegyetlen gyilkosok.” Ez a kifejezés Répássy Róbert államtitkár honlapján olvasható. „Magyarországon a tényleges életfogytiglanra ítéltek mindegyikét emberölés miatt ítélte el a bíróság, közülük 25-öt több emberen elkövetett emberölés miatt, 6-ot gyermekek meggyilkolása miatt, 5-öt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.”
A Miskolci Törvényszéken 3 olyan ügy volt, ahol a bíróság úgy szabott ki életfogytig tartó szabadságvesztést, hogy kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
B. J. Kesznyétenen 1999-ben ellökött, fojtogatott, majd nyakon szúrt egy hetvenkilenc éves asszonyt, akivel előtte együtt tévézett és italozott.
B. J.-t már a börtönből engedték ki egynapos eltávozásra, ahova nem tért vissza. A hatóságok elől Kesznyétenre ment bujkálni egy ismerőséhez. A létfenntartásukhoz azonban pénzre volt szükségük. Ekkor kitalálták, hogy a tőlük három háznyira lakó, hetvenkilenc éves D. M.-nétől lehetne pénzt kérni vagy lopni. Először körbejárták a házat, a portát, tervezgették, hogy lehetne bejutni. Aztán úgy döntöttek, hogy egyszerűen átmennek hozzá tévézni és italozni. Négy felnőtt és egyikőjük négy kiskorú gyermeke „szállta meg” a házat, ahol együtt szórakoztak este 10 óráig.
B. J., kihasználva, hogy az idős asszony kiment a szobából, felkutatta értékeit. Megtalálta elrejtett 23.400.-forintját, takarékbetétkönyvét és egyéb iratait. Azért azonban, hogy ne derüljön fény a lopásra, két felnőtt „vendég” megbeszélte, hogy B. J. megöli a vendéglátót. Így mikor hazafelé indultak, az előtérben az elkövető hirtelen hátrafordult, és egy gyors mozdulattal a közvetlenül mögötte álló nőt ellökte, aki a fejét a varrógépe beverte. Ekkor B. J. fojtogatni kezdte, majd egy korábban megszerzett konyhakéssel nyakon szúrta.
T. Á. Ózdon 2008-ban közvetlen közelről fejbe lőtte hitelezőjét és annak 14 év alatti kislányát.
T. Á. és hitelezője jó ismerősök voltak. Egy szóbeli megállapodást kötöttek arról, hogy T. Á. olyan feltételekkel kap egymillió forint kölcsönt hitelezőjétől, hogy havonta tíz százalék kamatot kell fizetnie rá. Amikor a tartozás elérte a hárommillió forintot is, és a hitelező folyamatosan zaklatta T. Á.-t, hogy fizesse vissza neki a pénzt, akkor határozta el, hogy megöli a hitelezőt. Engedély nélkül vásárolt egy kispuskát a Józsefvárosi piacon, majd találkozót beszélt meg zaklatójával egy ózdi telephelyen, mondván megadja tartozását. Miután közvetlen közelről fejbe lőtte áldozatát, akkor vette észre, hogy a hitelező autójában ül annak tizennégy éven aluli kislánya. Őt is fejbe lőtte.
A gyermek holttestét saját kocsijával Ózd külterületén egy bokorba rejtette. Az apa holttestének megemeléséhez azonban segítségre volt szüksége. Egy ismerősével ment vissza hát a telephelyre, ahol egy kádba emelték azt, majd lapáttal addig ütlegelte a fejet, amíg végül el nem lepte a víz.
K. A. Bodroghalomban 2011. január 1-jén boldog új évet akart kívánni szomszédjának, de pár óra múlva agyonverte őt, majd annak feleségét is.
K. A. másnaposan ment át szomszédaihoz újév reggelén Bodroghalomban. A ház urát hátul találta meg a kazánházban. Rövid beszélgetés után összeszólalkoztak, emiatt feldúltan távozott otthonába. Ott aztán megivott több mint egy liter bort, de kedélyállapota nem javult, sőt, haragja csak nőtt. Ezért magához vette baseball-ütőjét és macsétáját. Kabátja alá rejtve visszaindult a szomszédokhoz. Eleinte a kertjükben rejtette el az eszközöket. A kazánházban újra beszélgetést kezdeményezett, ami újra veszekedésbe torkollt. Ennek hatására magához vette újra a baseball-ütőt, amivel először elölről, majd kissé oldalról többször is lesújtott a házigazda fejére. Miután az idős M. F. a padlóra zuhant, még a macsétával addig csapkodta – számolatlanul –, míg lélegzett, nyögött. A holttestet egy pokróccal letakarta.
Ekkor a konyhából váratlanul kilépett a háziasszony, aki beinvitálta. K. A. a beszélgetés közben úgy döntött, az idős asszonyt is megöli, hogy ne derüljön fény a gyilkos azonnali kilétére. Az újra az udvaron elrejtett macsétát bevitte hát a konyhába, és először szemből, majd ahol érte, vágni, szabdalni kezdte M. F.-nét. Az asszony próbált védekezni, de a bíróság megállapítása szerint hatalmas „lelki gyötrelmet és testi fájdalmat volt kénytelen megélni.”
A két gyilkosság után K. A. a konyhaajtót kívülről bezárta, a kulcsokat magához vette, és hazament. Ezt követően még kétszer visszament, hosszú órákat töltött a házban, végül pedig huszonkétezer forint értékben rabolta ki a már halott házaspárt.
A három eset leírását a Miskolci Törvényszék elnökhelyettesétől, Csillám Katalintól kaptuk. Az ítéletek szerint ők az így kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsáthatók, tehát jelen állás szerint életük végéig rács mögött maradnak.