A Yale és az Iowa Egyetem kutatói fedezték fel a Föld legöregebb vízi ragadozójának maradványait. Az ember nagyságú állat egy óriás vízi skorpió, amelyet pentecopterusnak neveztek el egy ókori görög hadihajó után. A fosszília 467 millió éves, ezzel pár száz évvel előzi meg a dinoszauruszokat.
A tudósok megállapították, hogy az ember nagyságú áramvonalas test hosszúkás, pajzsszerű fejben végződött. Az állatot a nagy végtagok segítették a zsákmányszerzésben, az állkapocs formájából viszont kiderült, hogy főként puha, féregszerű lényekkel táplálkozhatott. Annak ellenére, hogy már évmilliók óta kihalt, hasonlóságot fedeztek fel a mai kullancsokkal, pókokkal és a homárral is.
– Ez az első igazi nagy ragadozó, nem szerettem volna úszni vele – nyilatkozta James Lamsdell, a tanulmány szerzője.
Kifejtette továbbá, hogy hosszú idő alatt a skorpiószerű fajok mérete megnőtt, akár egy méteresre is, ezzel szemben a pentecopterus ember nagyságúvá fejlődött, nem volt azonban képes nagyobb állatokkal táplálkozni. Ettől függetlenül nagyon is vad ragadozó volt. Lamsdell szerint nyilvánvaló, hogy nagyon agresszív állat, egy nagy dühős ízeltlábú volt.
A tudósok a rendkívül jó állapotban megmaradt maradványt egy meteoritkráterben találták Iowa északkeleti részén még 2010-ben. A leletnek köszönhetően kiderült, hogy az eurypteridák, azaz tengeri skorpiók mintegy 10 millió évvel korábban fejlődtek ki, mint a tudósok eddig gondolták. Az eurypteridák és a pentecopterus közötti kapcsolat pedig azt mutatja, hogy a faj nagyon változatos, ugyanakkor nagyon ritka lehetett.