Molnár B. Tamás gasztronómus a hirado.hu-nak elmondta, hogy egyre inkább megdőlni látszik a margarinmítosz. A hetvenes évek elején egy finn kísérlet adatainak a félremagyarázásával sikerült a gyártónak elterjesztenie, hogy egészséges és szívbarát készítményről van szó. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a margarinban nagy arányban meglévő transzsírsavak növelik az infarktus esélyét. A gasztronómus elárulta, egyáltalán nem szereti és nem is fogyasztja ezt az olcsó növényi alapanyagokból, ipari manipulációval készült terméket. A változás amúgy annak is köszönhető, hogy egyre jobban előtérbe kerülnek a természetes anyagok, és a margarint már inkább egészségtelen terméknek tartjuk, míg a vajról kutatások bizonyítják, hogy egyáltalán nem káros.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2009 és 2011 közötti vizsgálatai szerint több margarinban kimutatták a 3-MCPD jelenlétét. Ez egy olyan, potenciálisan rákkeltő hatású kémiai vegyület (teljes neve: 3-monoklórpropán-1,2-diol), amely az élelmiszer-feldolgozás során a margarinokba kerülhet. Egy anyag, amit nem tüntetnek fel a termékcímkén.
Az Európai Bizottság határértéket állapított meg, mivel a WHO rákkutatásért felelős háttérintézménye az embernél potenciális rákkeltő anyagnak minősítette az 3-MCPD-t: testtömeg-kilogrammonkénti 20 mikrogramm a tolerálható napi bevitel. Ez egy 20 kilós gyereknél 400 mikrogrammal egyenlő.
A teszt során 11 különböző márkájú margarint tesztelt az egyesület, hogy kiderítse tartalmazzák-e ezt a rákkeltőnek minősített anyagot. A tesztek során egyes termékeknél akár háromszoros különbséget is találtak. A vizsgált margarinok: a Bio margarin, a Bords Eve, a Delma szendvics, a Flora, a Liga, a Promienna Light, a Rama classic, a Spar Budget halgbfett, a Tescou Value Light, a Vénusz sós, a Vita D’or Sunflower Spread voltak. A teszt eredménye szerint a legtöbb szennyezőanyagot a Flora, a Liga és a Bio margarinban állapították meg, de azért még ezek is jóval a megengedett, kilogrammonkénti 20 mikrogramm határérték alatt maradtak.