Ha Dróth Zoltán nem fejeli a labdát a románok kapujába, a válogatott kiesik. Ellentétben ugyanis a közvetítésben elmondottakkal, a versenykiírás szerint azonos gólkülönbségnél, 3–3-as döntetlennél az idegenben szerzett több gól Romániának kedvezett volna – hívja fel a figyelmet cikkében az nso.hu.
Idézik a hosszabbításban kétszer is a kapuba találó Dróth Zoltánt, aki elmondása szerint már vagy ötvenszer visszanézte a gólt.
„Felejthetetlen élmény. Ráadásul nem is emlékeztem rá, olyan gyorsan történt minden, csak arra eszméltem, hogy mindenki a pályára rohant. A meccset olyan eksztázisban játszottam végig, hogy nem sok minden maradt meg belőle. Azt tudom, hogy a végén elsírtam magam. Nyolc éve vagyok már válogatott, eddig egy hajszállal mindig rosszul alakultak a dolgok, és most végre a jóisten visszaadott mindent. Hit, erő, akarat és az a fantasztikus szurkolás kellett hozzá!”
Dróth a találkozó egyik (ha nem a) legjobbja volt, Madarász János szerint a legjobb hasonlítási alap a nagypályás labdarúgás ebben a helyzetben, el is mondta, miért.
„Ha Dárdai Pál azt mondta Dzsudzsák Balázsra, ő a magyar futball zsenije, akkor Dróth Zoltán a magyar futsalé! Hátára vette a csapatot, nagyon akart, és a végén eldöntött mindent” – mondta Madarász.