Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egy katona meghalt, hat megsebesült az elmúlt 24 órában Kelet-Ukrajnában. A hadműveleti parancsnokság közleménye szerint a szakadár erők húsz alkalommal sértették meg a tűzszünetet. A leghevesebb támadások Donyeck környékét érték. Vasárnap este a két megyeszékhely között fekvő Artemivszk szektorában gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet a katonák állásaira. Máshol is gránátvetőkkel és kézi fegyverekkel lőttek rá a katonákra. A frontvonal déli szakaszán orvlövészek „dolgoztak”.
Az ukrán fegyveres erők a kijevi vezetés szerint a szakadár támadások ellenére maradéktalanul tartják magukat a szeptember 1-jén életbe léptetett minszki tűzszüneti megállapodáshoz. Ezzel szemben a szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságának „védelmi minisztériuma” hétfőn azzal vádolta az ukrán fegyveres erőket, hogy az elmúlt 24 órában tizenegyszer sértették meg a tűzszünetet Donyeck és a megyeszékhelytől északra fekvő Horlivka térségében. Eduard Baszurin, a szakadár „védelmi minisztérium” szóvivője azt közölte, hogy felderítésük tíz ukrán tüzérségi nehézfegyver frontvonalra szállítását rögzítette. Állítása szerint négy darab D-30-as, 122 milliméteres tarackot, két BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rendszert és négy önjáró tüzérségi löveget fedeztek fel. Közlése szerint a szakadár felderítés három T-64-es Bulat páncélos jelenlétét is megállapította a fronttól tíz kilométerre, Krasznohorivka településnél.
Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az a támadásokkal válaszcsapást akar tőle kiprovokálni. Kijev figyelmeztetett arra, hogy ha a szakadárok tovább élezik a konfliktust, azzal veszélybe sodorják a már megkezdett fegyverzetkivonást a térségben. Múlt szerdán öt katona sérült meg a frontvonal mentén a szakadárok váratlanul felújított támadásai következtében. Azt megelőzően viszonylagos nyugalom honolt a térségben azóta, hogy szeptember 30-án Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott - Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló - összekötő csoport megállapodott a front menti övezetből történő fegyverzetkivonás folytatásáról, azaz a száz milliméternél kisebb kaliberű tüzérségi eszközök eltávolításáról a két fél közötti ütközőzóna harminc kilométer széles térségéből. A száz milliméternél nagyobb kaliberű nehézfegyverek kivonását már a februári minszki megállapodás előírta a szemben álló feleknek.
Októberben mindkét fél megkezdte a fegyverzetkivonást. A múlt héten az ukrán fegyveres erők és a szakadárok egyaránt azt jelentették, hogy be is fejezték a folyamatot. Kijevi források szerint viszont a szakadárok csak imitálják a kivonást, és nehéztüzérségi fegyvereket rejtenek el a frontvonal közelében, miközben Oroszországból továbbra is kapnak fegyver- és lőszerutánpótlást. Kijev felhívta a figyelmet arra, hogy a szakadárok folyamatos „provokációikkal” jelentősen megnehezítik a térség aknamentesítését és a felújítási munkálatokat, ami a tél beállta után humanitárius katasztrófához vezethet a régióban.